HÍREINK

A gondolatainkat leső robotot fejlesztenek Debrecenben 

A Debreceni Egyetem nemzetközi kutatócsoportja olyan gépek létrehozásán dolgozik, amelyek nem csak parancsokból és szavakból, hanem hanghordozásból, mozdulatokból, gesztusokból és arckifejezésekből is értenek, sőt figyelembe veszik a külső körülményeket is az ember-robot kommunikáció során - ugyanúgy, mint amikor két ember beszélget. 

Az emberi hang mellett az arc, a szem, az ajkak és a kéz mozdulataiból is olvasni képes gépek kifejlesztése a végső célja annak a kutatásnak, amelyet a Debreceni Egyetemen kezdtek 2009 nyarán. Elméleti és számítógépes nyelvészek, kommunikációkutatók, informatikusok, pszichológusok, matematikusok és a robotika kutatói dolgoznak közösen a HuComTech (Human Computer Interaction Technologies) kutatócsoportban annak érdekében, hogy az ember és a gép közötti interakciót a hétköznapi, ember-ember közötti kommunikációhoz tegyék hasonlatossá - és az ipar számára alkalmazhatóvá. 

A hazai és nemzetközi kutatókból álló csoport tagjai igyekeznek feltárni azokat a törvényszerűségeket, amelyek segítségével a gépek képesek lesznek megérteni az emberi kommunikatív viselkedéseket, hogy ezáltal együttműködőbb partnerei legyenek az emberi felhasználónak. 

"Az ember és a gépek közti interakció jelenleg eléggé egyoldalú, mert az embernek kell alkalmazkodnia a gépek »lelkivilágához«, illetve személytelen, parancsokon alapuló kommunikációról van szó. Ezen szeretnénk változtatni" - mondta az [origo] kérdésére Hunyadi László nyelvész professzor, a kutatási program vezetője. "Célunk, hogy a gépek ne csak előre definiált parancsokból vagy ne csak emberi szavakból, hanem hanghordozásból, mozdulatokból, gesztusokból, arckifejezésekből is értsenek, sőt vegyék figyelembe a külső körülményeket, a szituációt is. Ugyanúgy, mint amikor két ember beszélget." 

"Ezért most az ember és ember közti kommunikációt tanulmányozzuk, továbbá annak módját, hogyan lehet leírni a mozdulatokban, gesztusokban, hanglejtésben tapasztalható törvényszerűségeket, és mindezeket technológiailag megfogalmazva átültetni az ember és a gépek közötti kommunikációra" - mondta Hunyadi. 

Mindennek érdekében a Debreceni Egyetem 120 hallgatóját vonták be egy olyan adatbázis létrehozásába, amely az ember-ember közötti kommunikáció tulajdonságait összegzi. Az önkéntesek állásinterjú irányított beszélgetés-szituációjában, majd egy kötetlen eszmecserén és egy szöveg felolvasásán vettek részt, ugyanis a szövegfelismerő berendezések elsődlegesen a szövegek felolvasásán alapulnak. A HuComTech azonban éppen azt szeretné elérni, hogy a rendszer ne csak az előre rögzített szöveges tartalmakat, hanem a szabad beszélgetés folyamán bármikor előbukkanó új reakciókat is képes legyen értelmezni. 

"Szerettünk volna érzelmeket kicsikarni a partnerekből, ezért a beszélgetést vezető kolléga egyszer csak megszólalt angolul, ami váratlan helyzetet, az arcokra egyértelműen kiülő meglepetést okozott. Az alapkutatás utáni alkalmazási szint akkor lesz valószerű, ha ezt a sokféle új reakciót is meg tudjuk ragadni" - mondta az [origo]-nak Hunyadi professzor. 

A kutatók a beszélgetések részletes képi és hangi elemzése alapján tárják fel az emberi kommunikáció törvényszerűségeit. A számítógépen visszajátszott felvételeken megjelölik például a beszédben használt hangsúlyokat, szüneteket. A hang mellett a teljes arc, a szem, az ajkak és a kézmozdulatok jellegzetességeit és mindezek szabályokban is megfogalmazandó összefüggéseit tanulmányozzák többféle szituációban. 

"Szeretnénk olyan robotot fejleszteni, amelyben nemcsak a gépet látjuk, hanem azt érezzük, hogy lesi a gondolatainkat. Olyan alkalmazásokat szeretnénk létrehozni, amelyek segítenek eligazodni a hétköznapokban, a kényelmünket és biztonságunkat szolgálják. Ilyen alkalmazás lehet például a vészhelyzetekre megfelelően reagáló segélyhívó, amely felismeri a hívó hanghordozásából, mennyire súlyos a helyzet, illetve tanácsokkal tudja ellátni a bajba jutottakat, amíg megérkezik a segítség" - magyarázza Hunyadi. Természetesen a tervek gyakorlati megvalósulásáig még évek telnek el, de a debreceni kutatóknak biztos ott lesz majd a helyük a kutatások akkori fázisában is. 

A harmincfős innovatív kutatócsoportot a Debreceni Egyetem számítógépes nyelvészei, kommunikációelméleti, digitális képfeldolgozással és robotikával foglalkozó szakemberei mellett a Magyar Tudományos Akadémia, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, továbbá a Szegedi Egyetem neves kutatói, valamint finnországi, hollandiai és nagy-britanniai szakemberek alkotják. Az októberig Európai Uniós támogatást élvező kutatás eredményei a Debreceni Egyetemre tervezett Alkalmazott Kognitív Kutatások Központjában hasznosulnának, ami az ipar szereplőinek bevonásával akár a mindennapi életünkben megjelenő eszközök használatában is forradalmi változást eredményezhet.

Külön operációs rendszer irányítaná a városokat 

A jövőben a városok épületeit, utcáit és szolgáltatásait egy automatikusan működő operációs rendszer vezérelhetné, így nem lenne szükség emberi beavatkozásra. 

Az Urban OS célja egy olyan operációs rendszer kifejlesztése, amely egész városokat képes irányítani. Az Urban OS szenzorok segítségével gyűjtené be a település működtetéséhez szükséges különböző adatokat és képes lenne önállóan döntéseket hozni, illetve bizonyos helyzetekben beavatkozni. Így például megoldaná balesetek esetén a forgalom átirányítását, egyúttal értesítené a mentőket, a tűzoltókat és a rendőröket, továbbá a tűzeseteknél intézkedéseket tenne a veszélyeztetett emberek és árucikkek kimentésére. Emellett azonban az Urban OS egy sokoldalú szoftver lenne, ami odafigyelne arra is, hogy az egyes közintézményekben megfelelő hőmérséklet legyen. 

Az Urban OS kifejlesztése egyáltalán nem megvalósíthatatlan feladat, mivel a fejlesztők szerint az operációs rendszer működéséhez szükséges érzékelők többsége már most is megtalálható a különböző épületekben, közterületeken. A szakembereknek csupán annyi a dolguk, hogy ezeket egy komplex rendszerré kössék össze, és képessé tegyék az önálló működésre. Steve Lewis fejlesztő, a Living PlanIT nevű cég munkatársa úgy vélte, hogy így sokkal hatékonyabban lehet vezérleni az egyes épületeket, ráadásul az operációs rendszernek köszönhetően számos közlekedési, energiafogyasztási és vízellátási információ állna rendelkezésre. Az előny: az intézmények és a városok a jelenleginél sokkal kisebb költséggel működtethetők. 

Az Urban OS alapötlete a Forma 1-ből származik, ugyanis ott is szenzorokkal ellenőrzik a mérnökök a versenyautókat és ha szükséges, azonnal közbeavatkoznak. Amennyiben ezt a megoldást a városokban alkalmaznák, úgy megvalósítható lenne, hogy egyes programok kifejezetten csak meghatározott területekkel foglalkozzanak. Az első Urban OS-kísérletekre Portugáliában kerül sor és a célja annak kiderítése, hogy az elképzelés mennyire működne a gyakorlatban.

Az Intel-alapító DNS-ét félvezető technológiával fejtették meg 

A félvezetők felgyorsítják a DNS-szekvenálás folyamatát, ám a technológia költsége egyelőre magas, és az általa nyert információk értelmezése még bizonytalan. Mindenesetre a DNS-molekulát félvezetők segítségével dekódoló új berendezés feltalálója Gordon Moore-nak, a vezető chipgyártó Intel társalapítójának a genomját szekvenálta elsőként gépével. 

A feltaláló - Jonathan Rothberg, a guilfordi (Connecticut) Ion Torrent Systems alapítója - egyike annak a néhány személynek, akik azt tűzték ki célul, hogy 1000 dollárból elkészülhessen egy ember genomjának a meghatározása. Rothberg szerint 2013-ra eléri ezt a célt, mert készülékét gyors ütemben fejlesztik.

 "Gordon Moore dolgozott ki minden apró részletet, amely a modern félvezetőket nekünk adta, ezért neki kellett az első személynek lennie, akinek genomját félvezetőn szekvenáltuk" - magyarázta.

 A maga 49 ezer dolláros árával az új DNS-szekvenáló készülék olcsóbb, mint számos versenytársa. Valódi ígérete azonban az alkalmazott új technológiában rejlik, mert gyorsabban fejleszthető, mint a hagyományos technológián alapuló vetélytársai. A gyártók versengenek, hogy a DNS-szekvenálás árát levigyék az ezer dollár körüli árra, mert úgy vélik, hogy ezen az áron már a rutin orvosi vizsgálatok részévé válhat. 

Tíz-tizenöt éves távlat

Moore genomjának meghatározása azonban azt is megmutatja, hogy mennyivel messzebbre jutott ez a technológia, mint az általa nyert adatok értelmezési lehetősége.

 Az Intel-alapító genomjában van egy olyan genetikai változat, amely "56 százalékos esélyt ad a barna szemre", egy másik "szokásos mennyiségű szeplőt" jósol, egy további pedig "némiképp nagyobb eshetőséget arra, hogy megérzi saját vizeletében a spárga (növény) szagát" - számolt be róla Rothberg és csoportja a Nature Genetics genetikai szakfolyóiratban augusztus elején. Találtak két olyan genetikai változatot is, amelyekről úgy tudják, hogy összefüggenek "a mentális visszamaradás nagyobb kockázatával" - ez a kockázat persze Moore-nál sohasem vált valósággá.

 Az utóbbi genetikai információ klinikai értéke az ő esetében tehát közelít a nullához.

 Rothberg szerint is kevés olyan gén van, amelyek ismerete hasznos genetikai információt nyújt jelenleg. Tíz-tizenöt évre teszi azt a távlatot, amikorra valóban megértjük az emberi genomot. Berendezését most egy csokornyi olyan génre szakosították, amelyek a rákos betegségekben aktívak. 

Moore-törvény

Az Ion Torrent elnevezésű gépnek mindössze két órára van szüksége a DNS szekvenálásához, noha a minta előkészítése ennél tovább tart. Az idei európai halálos járványt okozó E. coli baktérium első két genomját a cég berendezésén szekvenálták. A legkorábbi DNS-szekvenálási módszer radioaktivitáson alapult, így különböztették meg a DNS-molekulát alkotó négy bázisegységet (A, C, G és T), majd később fluoreszcens módszerrel tették ugyanezt. Az új eszköz az első kereskedelmi rendszer, amely közvetlenül egy félvezető chipen fejti meg a DNS betűsorát, és amely feszültségváltozást mér fény helyett.

 Mintegy 1,2 millió miniatűr üreget martak bele a chip felszínébe, és megtöltötték a meghatározandó DNS-darabokat tartalmazó "gyöngysorokkal". Az üregek alján lévő detektor érzékeli az üregekben lévő oldat savasságát, amely minden egyes újabb DNS-szálnak a gyöngysorhoz való kapcsolódásakor megváltozik. A néhány másodperces ciklust addig ismétlik, amíg a DNS-lánc minden egyes bázisegységét azonosítják.

 Több évvel ezelőtt Rothberg alkotta meg a 454-es jelű DNS-dekódert is, amellyel James Watsonnak, a DNS-molekulaszerkezet társfelfedezőjének genomját is szekvenálták. Amikor a feltaláló elmesélte fiának, Noahnak, hogyan olvasta ki a gép Watson doktor DNS-betűsorát, a fiú megkérdezte, hogy miért nem talál fel gondolatolvasó gépet. Rothberg innen elindulva azzal az ötlettel kezdte kutatásait a félvezető chip felhasználására, hogy vékony idegszöveten átfutó elektromos jeleket detektált vele. Csak később tudatosult benne, hogy a kifejlesztett eszköz alkalmasabb lenne DNS-szekvenálásra.

 Rothberg úgy becsüli, hogy Moore genomját - amely pár hónapja még 2 millió dollárba került - ma 200 ezer dollárért lehetne szekvenálni a gépén. A költség a Moore-törvény értelmében - amely szerint az integrált áramkörök összetettsége körülbelül 2 évente megduplázódik - elkerülhetetlenül tovább fog csökkeni - hangsúlyozta a feltaláló.

GelSight, a hordozható mikroszkopikus felületérzékelő 

A MIT (Michigani Műszaki Egyetem) kutatói olyan technológiát dolgoztak ki, mely a felület mikroszkopikus tulajdonságairól készít képet drága felszerelés nélkül. Az Edward Adelson és Micah Johnson által fejlesztett GelSight a felületek magas felbontású feltérképezését végzi.

Eredetileg 2009-ben mutatták be a technológiát, amelyet azóta tovább fejlesztettek, és a héten tartott Siggraph 2011 számítógépes grafikai konferencián mutattak be. 

Amikor egy tárgyhoz nyomjuk a GelSight végén lévő puha gumit, a kamera által készített felvételekből az algoritmus létrehozza a háromdimenziós képet. Mikroszkóp nélkül készíthetünk nagy felbontású, háromdimenziós képeket, akár egy papír felületéről, akár újlenyomatról, vagy egy fa leveléről. A könnyen hordozható eszközt akár a rendőrségi nyomozásban, akár az orvosi gyakorlatban, biológiai kutatásban is remekül lehet hasznosítani. 

Informatika a gyógyszerkutatásban

A Tokiói Egyetem RCAST kutatóközpontja a Fujitsuval közösen fejleszt 

A partnerek három éven belül technológiát dolgoznak ki a rák és más betegségek gyógyítására alkalmas gyógyszerjelölt molekulák hatékony tervezéséhez. 

A Tokiói Egyetem tudományos-technikai kutatóközpontja (Research Center for Advanced Science and Technology, RCAST) és a Fujitsu együttműködésük keretében olyan új technológia kidolgozásán dolgoznak, amely segíti a rák és más betegségek gyógyítására alkalmas gyógyszerjelölt kismolekulák tervezését. A közös kutatási projekt a Fujitsu kismolekulák tervezését és értékelését támogató technológiáját fogja alkalmazni. Ez a számítógépalapú rendszer új kémiai struktúrákat hoz létre és előre jelzi, mennyire lennének hatásosak gyógyszerjelöltként. 

A megoldás továbbfejlesztett képességeket biztosít a gyógyszerjelölt molekuláris vegyületek megtervezéséhez, a tényleges biokémiai vizsgálatokra jellemző, más módszerekkel nehezen elérhető magas szintű pontossággal. Másik előnye, hogy lehetővé teszi a fehérjéket és egyes betegségek kiváltásában játszott szerepüket értékelő szimulációk végrehajtását.  

A Fujitsu és az RCAST célja, hogy három éven belül új, IT-alapú gyógyszerkutatási technológiát dolgozzon ki, felhasználva a Fujitsu technológiáját, valamint az RCAST kísérleti hátterét, szakértelmét és biológiai adatait (például az egyes betegségeket feltételezetten kiváltó fehérjék kutatásával kapcsolatos adatokat).  

Ezzel lehetővé kívánják tenni olyan, teljesen új kémiai szerkezetű molekulák hatékony tervezését, amelyek szelektíven képesek megcélozni a betegségeket okozó fehérjéket. Mindez hozzájárul a hatásos új gyógyszerek szisztematikus fejlesztéséhez és a kivételesen költséghatékony orvosi ellátás megteremtéséhez.  

Új, IT-alapú gyógyszerkutatás  

Az emberi test sokféle fehérjéből épül fel, és a fehérjék közötti kölcsönhatás tartja fenn az emberi életet. A fehérjék közötti egyensúly megbomlása esetén betegség alakul ki. A gyógyszerek rendeltetése, hogy szabályozzák a konkrét betegségeket kiváltó fehérjék működését, helyreállítva ezzel a szervezet normál egyensúlyát. Ennek megfelelően a gyógyszerkutatáshoz mindenekelőtt azonosítani kell az adott betegséget okozó fehérjét, majd pedig meg kell tervezni és szintetizálni kell a célprotein módosítására képes vegyületet. Ezután következhet az eredmények ellenőrzése.  

Az új, IT-alapú gyógyszerkutatásnál szimulációs technológiát használnak az azonosított célfehérje szerkezetét hatásosan befolyásoló vegyületstruktúra számítógépen történő virtuális megtervezéséhez, ami lehetővé teszi a rendkívül hatásos, új vegyületek olcsó és gyors generálását. A hagyományos technológiával nehezen lehet szimulálni a beteg szervezetében a gyógyszerbeadás után kialakuló környezetet. A Fujitsu technológiája és a fejlettebb számítógépes teljesítmény azonban ma már lehetővé teszi az ilyen szimulációk végrehajtását. Várhatóan az új, IT-alapú technológia lesz az a következő generációs gyógyszerkutatási módszer, amellyel rövid időn belül, olcsón készíthetők rendkívül hatásos, új vegyületek.

Kismolekulás vegyületek  

A kismolekulás vegyületek olyan kis molekulatömegű vegyületek, amelyek nagy valószínűséggel alkalmasak arra, hogy gyógyszerjelöltek legyenek. A legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható gyógyszer olyan kismolekulát tartalmaz, amelyet kémiai szintézis útján, gazdaságosan lehet nagy tömegben előállítani. A kismolekuláknak különféle kémiai szerkezete lehet, ezért az új IT-alapú gyógyszerkutatási technológia lehetőséget teremt a konkrét betegségeket okozó fehérjéket szelektíven megcélzó, áttörő jelentőségű gyógyszerek fejlesztésére.  

A kutatási együttműködés héttere  

Az RCAST tavaly telepített egy Fujitsu Primergy BX922 pengeszerverekből álló (3600 processzormagos) fürtözött szuperszámítógépet. Az intézet a kiújult, áttétes daganatos megbetegedések antitest gyógyszereinek fejlesztésére használja a rendszert. A molekuláris dinamika szuperszámítógépes szimulációja révén2 az RCAST szisztematikusan megtervezi az antitest gyógyszert, és korábban elképzelhetetlen mélységben vizsgálhatja molekuláris szinten a biológiai dinamikát.  

A Fujitsu már több mint 20 éve fejleszt és értékesít számítógépes kémiai szoftvereket, és világszínvonalú technológiával és szakértelemmel rendelkezik – az elmélettől a gyakorlati alkalmazásig – a számítástechnikával támogatott kémia minden területén. A Fujitsu 2004-ben biogyógyszerészeti programja felgyorsítására hozta létre bio-IT üzletfejlesztési divízióját, és kezdte meg tevékenységét az IT-alapú gyógyszerkutatás területén.  

Házon belüli kutatásai, valamint vállalatokkal, egyetemekkel és kutatólaboratóriumokkal folytatott nemzetközi együttműködése nyomán rendkívül fejlett technológiát dolgozott ki az IT-alapú gyógyszerkutatáshoz. Amikor az RCAST elhatározta, hogy új k+f programot indít kismolekulás gyógyszerek fejlesztésére, felismerte a Fujitsu kismolekulás gyógyszertervezési és értékelési technológiájában rejlő lehetőséget. Ennek nyomán indult el a két szervezet jelenleg is zajló kutatási együttműködése.  

Műszaki kihívások  

A hagyományos gyógyszerkutatási folyamatban a vegyészek saját tapasztalatukra és tudásukra támaszkodnak. Ennek alapján választják ki a gyógyszerjelölt kismolekulás vegyületek közül azokat, amelyek a legnagyobb valószínűséggel lesznek hatásosak, és ezt követően biokémiai vizsgálatok útján fejlesztik ki a tényleges gyógyszert. Még az IT-alapú gyógyszerkutatásnál is rendkívül nehéz elvégezni az összes potenciális gyógyszerjelölt kismolekulás vegyület validálását, amelyek száma legalább 1030. Ezért a keresés előtt számítógépes szűrést végeznek.  

Ideális esetben a szűréshez a lehető legpontosabban replikálni kellene az emberi test biológiai környezetét, ám a jelenlegi szűrési módszerek erre nem alkalmasak. Ez pedig megkérdőjelezi az eredmények megbízhatóságát. Ráadásul, mivel a meglévő vegyületek finomításával generált kémiai szerkezetek nagyon hasonlóak a korábbi vegyületekhez, mindeddig rendkívül időigényes volt a teljesen új kémiai struktúrával rendelkező, hatásos gyógyszerek fejlesztése.  

Kutatási együttműködés  

A kismolekulás vegyületek tervezését célzó jelenlegi együttműködés során felhasználják az RCAST egyes betegségeket feltételezetten kiváltó fehérjékkel kapcsolatban folytatott kutatásait, és betáplálja azok eredményeit a Fujitsu OPMF kismolekula-tervező szoftverébe. Így lehetővé válik a gyógyszerhatásosság előrejelzése és a tényleges klinikai vizsgálatokéval megegyező pontosságú szűrés.  

A kötési aktivitást pontosan előre jelző Maple Cafee szoftver szimulációi a Fujitsu szuperszámítógépén futnak. Ezt követően az RCAST biokémiai vizsgálatokkal értékeli a számítógéppel tervezett vegyületeket. A legfrissebb kutatási eredményekre és a legújabb technológiára támaszkodva az RCAST és a Fujitsu olyan megoldás kifejlesztésére törekszik, amellyel három éven belül lehetővé válik egyes, ma még nem kezelhető betegségek gyógyszereinek fejlesztése és a kismolekulás vegyületek generálása. Ha a kutatási projekttel sikerül gyógyszerjelölt kismolekulákat generálni onkológiai célokra, rendkívül hatásos kezelési módokat lehet majd kidolgozni a rákos betegségekre. Az új, IT-alapú gyógyszerkutatási technológia kifejlesztése és alkalmazása a később számos egyéb betegségnél is lehetővé teszi új kezelések bevezetését. 

Mire használja az aranyat a nanotechnológia? 

Világszerte évente félmillió embernél fedeznek fel májrákot és ezeknek a többsége fél éven belül halott. Arany nanorészecskéken alapuló technikával új lehetőség nyílik arra, hogy a rosszindulatú daganat diagnózisa már akkor kiderülhet, amikor még lehet rajta segíteni. 

A májsejtek rosszindulatú burjánzása a daganatos betegségek egyik legnehezebben kezelhető formája. Főleg Afrika déli részén, illetve Délkelet-Ázsiában a leggyakoribb. A daganatos betegségekkel foglalkozó onkológusok alig tudnak a súlyos állapoton javítani, mert az eddigi ismert vizsgálati módszerek csak későn teszik lehetővé a betegség fölismerését. 

A máj ultrahangos vizsgálata, a komputeres tomográfia és a mágneses rezonancia módszere egyaránt csak akkor jelzi a rosszindulatú folyamatot, amikor a daganat már legalább öt centiméter átmérőjűre megnőtt. Ilyenkor a májrák legtöbbször gyorsan tovább növekszik, műtéttel nehéz eltávolítani és a daganatellenes szerek sem hatásosak. 

Christoph Rose-Petruck és munkatársai 10-50 nanométer átmérőjű arany részecskéket készítettek és ezeket polimér bevonattal látták el. Különleges röntgentechnikával a daganatra gyanús szövetek már öt milliméter átmérőjű nagyságban láthatók. A kutatók szerint módszerük az első eljárás, ahol fém nanorészecskéket sikerült fölhasználni daganatok kimutatására. 

"Ez nem szűrővizsgálat" - mondotta a munkacsoport vezetője. "Ha viszont alapos gyanú van arra, hogy valami, májat károsító folyamat elindult, néhány milliméter átmérőjű eltérés már láthatóvá tehető ezzel a módszerrel, amely tizedakkora daganatot is kimutat, mint az eddigi diagnosztikus eljárások". 

A nanorészecskék borítása miatt a daganatsejtek bekebelezik a parányi aranyszemeket és így a különleges röntgensugár a rosszindulatú sejtekben lévő fémet láthatóvá teszi. A nanorészecskék a sejt méretének néhány tízezredét jelentik, ennek ellenére röntgennel már kimutathatók. 

A kutatók rövidesen a daganatsejtekre kifejlesztett ellenanyaggal kapcsolják össze a nanorészecskéket és ezeket egereknek adják be. Azt remélik, hogy a daganatos májsejtek felszínén lévő fehérjékhez kötődve így az arany nanorészecskékkel a daganatok korai növekedését is követni lehet. 

A tudományos dolgozatot az Amerikai Kémiai Társaság Nano Letters kiadványa közölte.

Épületeken belül is működő helymeghatározó rendszert dolgoztak ki Szegeden 

Az egészségügyben, az iparban és a kereskedelemben is alkalmazható az az épületeken belül is működő valósidejű helymeghatározó rendszer, melyet a szegedi Procontrol Elektronika Kft. munkatársai dolgoztak ki. 

 A valós idejű helymeghatározást lehetővé tevő GPS berendezések már a mindennapok részeivé váltak. A műholdak segítségével üzemelő rendszer nagy hátránya azonban, hogy már akár sűrűbb lombkorona alatt is akadozik használatuk, s az épületek belsejében általában nem működnek – mondta az uniós támogatással megvalósult fejlesztésről tartott keddi sajtótájékoztatón Kovács Attila, a harminc éve alapított magyar családi tulajdonú cég ügyvezetője. 

 A szegedi vállalkozás szakemberei és a Szegedi Tudományegyetem Szoftverfejlesztési Tanszékének kutatói által kidolgozott rendszer épületeken belül is működő, néhány tíz centiméteres pontosságú helymeghatározást tesz lehetővé. Az angol nevének (Real Time Locating System) rövidítése alapján RTLS-nek nevezett megoldás alapegysége egy miniatűr akár karórába, beléptető kártyába beépíthető jeladó. Az eszköz által kibocsátott rádió vagy ultrahang tartományban terjedő jeleket az épületekben egymástól tíz-, húszméteres távolságban elhelyezett routerek veszik, a mért adatokat egy szerveralkalmazásnak továbbítják, amely kiszámítja a jeladó pontos helyzetét. 

 A rendszer elsődleges alkalmazási területének a fejlesztők az egészségügyet szánták. Egy karórába épített jeladó segítségével pontosan nyomon követhető a páciens helyzete, aki rosszulléte esetén egy pánikgombbal rögtön segítséget is hívhat, a berendezésbe épített mobiltelefon pedig kétirányú kommunikációt is lehetővé tesz. A megoldás előnye, hogy az ápolók pontosan meg tudják állapítani a beteg helyzetét. 

 Kovács Attila elmondta, az RTLS felhasználásának csak a fantázia szab határt: a rendszer alkalmazható vagyonvédelmi célokra, az értékes eszközökbe épített miniatűr jeladóval nyomon követhető azok pontos helyzete. A kereskedelemben marketing célokra is használható: a bevásárló kocsikba építve pontosan rögzíthető a hipermarketekben a vevők milyen útvonalakat járnak be, hol időznek hosszabb ideig, de akár rendészeti alkalmazás is elképzelhető, a háziőrizetes pontos helyzete is rögzíthető a rendszer segítségével.

 A rendszer továbbfejlesztésével olyan megoldásokon dolgoznak, amely rögzíti a páciensek főbb egészségügyi paramétereit – vérnyomás, pulzus, testhőmérséklet -, s szükség esetén automatikusan riasztást küld.

Nanotapaszt hoztak létre a szív gyógyítására  

Szén nanoszálakból és egy felszívódó műanyagból álló nanotapasszal gyógyítanák a szívet.

 Amerikai és indiai mérnökök új megközelítéssel próbálkoznak a szívrohamon átesett páciensek kezelésében: szén nanoszálakból és egy felszívódó műanyagból álló nanotapasszal gyógyítanák a szívet - idézte a ScienceDaily című tudományos portál (http://www.sciencedaily.com). 

Amikor szívinfarktust szenved el valaki, az oxigénhiányos állapot következtében elhal a szív sejtjeinek egy része. Elpusztulnak például olyan idegsejtek, amelyek a szív összehúzódásaiban vesznek részt, biztosítják a szívdobbanás alatt aktív sejtek szinkronitását, lehetővé téve a vér megfelelő ütemű pumpálását. 

Az elhalt részek újraélesztését segíti a Brown Egyetem kutatóinak indiai munkatársaikkal közösen kifejlesztett új módszere. Laboratóriumban nanotechnológiai eljárással egy vázszerű szerkezetet hoztak létre szén nanoszálakból és egy polimerből. Erre a szintetikus nanotapaszra szívizomsejteket, úgynevezett kardiomiocitákat juttattak, valamint idegsejteket. A tesztek során kiderült, hogy a nanotapaszon lévő természetes szívszövet sejtsűrűsége hatszor nagyobb lett, mint a kontroll felületen tenyésztett szívszöveté, az idegsejtek sűrűsége pedig a duplája. 

Az alkalmazott különleges szén nanoszálak átmérője 60 és 200 nanométer között volt, a csövecskék alakja pedig spirálvonalú. A szén nanoszál előnye, hogy kitűnően vezeti az elektronokat, ezáltal egyfajta elektromos összeköttetést hoz létre, így stabilizálhatja a szív összehúzódásainak ütemét. A szén nanoszálakat egy orvosi célra engedélyezett, biológiailag lebomló műanyaggal, a tejsav-glikolsav kopolimerrel (PLGA) öltötték össze a mérnökök. Az elkészült tapasz így 22 milliméter hosszú és 15 mikrométer vastagságú lett. Ezt a hálót azután egy üveg felületre fektették, majd ezen a felszínen tesztelték, hogy a rájuttatott kardiomiociták miként képesek benépesíteni. 

Összehasonlításként üres polimer felületre is vittek fel szívsejteket, és négy óra múlva, majd öt nap múlva ellenőrizték a sejtek számát.

Az Acta Biomaterialia című szakfolyóiratban ismertetett tanulmány szerzői úgy vélik: az új nanotapasz segítségével arra serkenthetik a szívroham következtében elhalt szöveteket, hogy regenerálódjanak.

Daganatos megbetegedéseket diagnosztizáló szoftverek Szegeden

Egy 2009-ben indult, 221 millió forintos összköltségű program keretében két, daganatos megbetegedések felismerését szolgáló orvosi szoftver prototípusát készítették el a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a GE Healthcare (GEHC) munkatársai – tájékoztatott Fidrich Márta, a GEHC szegedi irodájának vezetője.

A korszerű, úgynevezett duálenergiás komputertomográf (CT) berendezések két különböző energiájú átvilágítást használnak a felvételek készítésekor. Mivel az egyes anyagok röntgenelnyelési együtthatója eltér a két energiaszinten, így a hagyományos CT-vel szemben pontosabb lágyszövet-azonosítás érhető el.

A szakember kifejtette: a szegedi kutatások célja olyan számítógépes alkalmazások készítése, amelyek lehetővé teszik a két felvétellel nyert információk pontos feldolgozását és értékelését. Ezzel könnyebbé válik a hajszálerek vagy tumorok észlelése, aminek kulcsszerepe van a daganatok kiterjedésének megállapításakor, illetve az azokat tápláló erek meghatározásakor.

Az egyik elkészült prototípus általános diagnosztikai, terápiatervező és monitorozó eszközöket tartalmaz. Az alkalmazás segíti a daganatok észlelését, osztályozását, körülhatárolását, illetve a tumor változásának követését. Ezt a számítógépes eszközt bármilyen tumorra lehet alkalmazni anatómiai helytől függetlenül. A másik prototípus néhány speciális, kifejezetten a májdaganatok kezelésével kapcsolatos funkciókat is tartalmaz: lehetővé teszi a máj ereinek körülhatárolását, a májszegmentumok meghatározását, s az alkalmazás segíti a sebészeti beavatkozások előkészítését is.

A statisztikai adatok szerint Európában Magyarországon a legmagasabb a daganatos megbetegedésekhez tartozó halálozás. Az elhalálozásban vezető ráktípusok – tüdő, vastagbél, emlő – jelentős arányban képeznek áttéteket a májban. Az általános kezelések mellett ezért kell kiemelt figyelmet fordítani a májdaganatok diagnosztizálására – indokolta a kutatás témáját Fidrich Márta.

A hároméves, 123 millió forintos uniós támogatással megvalósuló kutatás-fejlesztési program hátralévő részében a GEHC szakemberei az SZTE orvosaival és fizikusaival együttműködve elvégzik a különböző módszerek klinikai kiértékelését, beépítik az eszközökbe az újonnan felmerült ötleteket, a hatékonynak bizonyult megoldásokból pedig elkészítik a végleges szoftvereket – tudatta a GEHC szegedi irodájának vezetője.

Dél-Korea közel került a vízből nyerhető üzemanyaghoz 

Mesterséges fotoszintézissel állítottak elő hidrogént dél-koreai kutatók, akik az eddigi kísérleti eljárásoknál hatékonyabb módon jutottak a vízből nyerhető üzemanyaghoz.  

A Szöuli Állami Egyetem vegyészmérnök professzora által vezetett kutatócsoportnak az eddigi hidrogénkinyerési eljárásoknál ötször hatékonyabb módszert sikerült kidolgozniuk - közölte a dél-koreai Oktatási, tudományos és technológiai minisztérium. A kutatók annak a biológiai folyamatnak egy részét utánozzák, amelynek segítségével a növények a napfény energiáját felhasználva képesek szervetlen anyagból szerves anyag előállítására. A minisztérium szerint kutatóik a "fénykatalízishez" kadmium-szulfidot és titán-dioxidot használtak, és a vízből csupán a napfény segítségével nyertek ki hidrogént.  

A vízbontás hatékonyabb módszeréről szóló beszámoló az ACS Nano című tudományos folyóirat múlt havi számában is megjelent. A kutatócsoport vezetője az eddigi eredményeik alapján úgy véli, hogy néhány éven belül olcsón és egyszerűen lehet előállítani a környezetbarát autók üzemeltetéséhez szükséges hidrogént.  

A vízbontás, azaz a víz hidrogénre és oxigénre való szétválasztása a hagyományos módszerek szerint elektromos áramot igényel, és a világ számos országában a kutatók azt próbálják megtalálni, hogy ezt a folyamatot miként lehetne egyszerűsíteni és olcsó alapanyagokkal gazdaságosabbá tenni.

Négydimenziós testszkennert fejlesztettek ki magyarok 

Négydimenziós - időben is változó térhatású képet adó - testszkennert fejlesztettek ki magyar kutatók 

A világszabadalommal védett találmánnyal készült felvételek iránt a legnagyobb amerikai egyetemek érdeklődnek, és hamarosan Magyarországon is beépülhet az egyetemi anatómiaoktatásba. Mint Balogh Attila idegsebész, a fejlesztő 4D Anatomy LLC egyik tulajdonosa, a fejlesztés vezetője az új készülék és a hozzá tartozó szoftver - egy interaktív anatómiai atlasz - bemutatóján elmondta, eddig a fej-nyak régió anatómiai térképét készítették el, de a következő két évben az egész emberi testet feltérképezését tervezik közel kétmillió dollár beruházásból. 

Szavai szerint a találmány célja alapvetően az oktatás, a szemléltetés: szerepe lehet az orvosképzésben és -továbbképzésben, és a betegeknek is segíthet jobban megérteni saját betegségüket. 

Az új rendszer műszaki alapját egy gömbfelületen mozgó kamera képezi, amely nagy mennyiségű felvételt készít az adott testrész egyes rétegeiről, különböző szögekből - magyarázta Kutor László, az Óbudai Egyetem tanára, a találmány kifejlesztője. Mint mondta, a valós szövetekről készült, rendkívüli részletességű felvételekből a szoftver térhatású, forgatható képet alkot, amely nagyban megkönnyítheti a tanulást a rajzolt kétdimenziós anatómiai atlaszok használatához képest. A program azt is lehetővé teszi, hogy különböző szempontok szerint szűrjünk, azaz például csak egy adott terület értérképét nézzük meg. Az egyes idegekre, szövettípusokra rá is lehet keresni, a Google Earth térképhez hasonlóan - fejtette ki Kutor László, aki megjegyezte, hogy az orvosi műszerek fejlesztése kedvelt "passziója". 

Balogh Attila szavai szerint a felvételeket egyelőre holttesteken végzik, de azon dolgoznak, hogy élő műtétek is rögzíthetők legyenek az új készülékkel, amelyből egyelőre mindössze egy prototípus létezik. Szintén a tervek között szerepel a különböző kóros testi elváltozások képi rögzítése - eddig ugyanis egészséges testekről készítettek felvételeket -, valamint egy speciális monitor és 3D-szemüveg hozzárendelése a szoftverhez, amellyel a képek valódi térélményt nyújtanak. 

Kiemelte, hogy a 4D-testszkenner teljesen magyar fejlesztés, a termék terjesztésénél azonban az Egyesült Államokra koncentrálnak, legalábbis kezdetben (siker esetén Európában is komolyabb marketingtevékenységbe kezdenek). A szoftver iránt a legnagyobb amerikai egyetemek, köztük a Harvard, a UCLA, a John Hopkins és a Stanford is érdeklődést mutat - tette hozzá. 

Csillag András, a Semmelweis Egyetem Anatómia Intézetének professzora arról beszélt, hogy bár az anatómia klasszikus oktatásának alapját képező bonctermi preparátumokra továbbra is szükség van, ki kell használni a modern technológia nyújtotta lehetőségeket is. Úgy vélte, hogy a bemutatott 4D-testszkenner beépülhet a hazai orvosképzésbe is. Balogh Attila elmondta: a szoftver mind a négy hazai orvosegyetemen elérhető lesz. 

Kutyákon tesztelik az új magyar csípőprotézist 

A nanotechnológia egyik ígéretes orvosi alkalmazási területe lehet, amikor ízületi protézisek felületét nanoezüsttel vonják be, így csökkentve a beültetés után fellépő esetleges bakteriális fertőzések veszélyét. 

A Nanobact pályázat keretében végzett kutatásokban az ezüstionok antibakteriális hatását kívánták kihasználni. A fejlesztések célja az volt, hogy olyan nanoezüsttel bevont fémimplantátumokat készítsenek, amelyek hosszú idejű, szabályozott ezüstkioldódást és ezáltal antibakteriális hatást biztosítanak - mondja dr. Soós Miklós, a Nanobact konzorcium egyik vezetője.

 Nanoezüst-bevonat készítése

A nanoszerkezetű anyagok kutatása az 1980-as években kezdődött, miután felismerték, hogy a 100 nanométernél (a nanométer a méter egymilliárdod része) kisebb szemcseméretű anyagok tulajdonságai eltérnek az azonos összetételű, de nagyobb szemcsékből álló anyagok tulajdonságaitól. Az eltérés általában a kedvezőbb használati tulajdonságokban (mechanikai, mágneses, korróziós stb.) jelentkezik. 

Mint Lakatosné dr. Varsányi Magda, a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány Anyagtudományi és Technológiai Intézetének tudományos tanácsadója elmondta, a hazai kutatóintézetekben már tíz éve foglalkoznak nanoszerkezetű fémbevonatok készítésével, vizsgálatával és hasznosításával.

Ezen tapasztalatokat hasznosítva vitték fel az ezüstbevonatokat különleges elektrokémiai eljárással a titán és kobalt-króm alapú implantátumok felületére. Az intézetben folyó kutatások kezdetétől kapcsolatot tartottak egy protéziseket, fogimplantátumokat gyártó céggel, ahol a vizsgálatokhoz szükséges mintadarabokat készítették. 

A kutatók kezdetben laboratóriumi vizsgálatokkal, in vitro körülmények között (tehát állatkísérletek nélkül) bizonyították, hogy a nanoszerkezetű ezüstréteg felületéről az ezüstionok oldódása spontán végbemenő folyamat Az ezüstbevonat antibakteriális tulajdonságának fenntartásához a folyamatos ezüstkioldódás szükséges, a túlzott mértékű kioldódás azonban toxikus lehet a szervezetre, tehát meg kellett találni az optimális kioldódási arányt. Ezért fizikai-kémiai módszerekkel hosszú ideig tartó kísérletekben követték nyomon az ezüstréteggel bevont minták oldódását. Ezt követték a minták antibakteriális tulajdonságainak vizsgálatai, amelyek során a különböző baktériumokkal szembeni hatékonyságukat bizonyították a szakemberek. 

Összeférhetőségi vizsgálatok

Az ezüsttel módosított fémfelületek orvosbiológiai hasznosításához alapvető követelmény a minták megfelelő biokompatibilitása, azaz az élő szervezettel való összeférhetősége. Ezeket a vizsgálatokat Bodor Csaba végezte dr. Rosivall László irányításával a Semmelweis Egyetemen, míg a kisállat- (patkány-) kísérleteket dr. Perlaky Tamás és dr. Skaliczki Gábor végzi Szendrői Miklós professzor vezetésével a Semmelweis Egyetem Ortopédiai Klinikáján. 

Jelen fázisban patkányokba ültetnek nanoezüst-szigetekkel bevont fémkorongokat, majd az ezüst ismert toxikus hatásainak előfordulását vizsgálják. A korongok anyaga és kiképzése megegyezik a humán felhasználásban szokásos csípőízületi és egyéb implantátumokéval. A kísérletek során az ezüstionok megjelenését, kumulációját (felhalmozódását) mérik különböző szervekben. 

Kutyaprotézis még ezüstbevonat nélkül

A második fázisban nanoezüst-bevonatú csípőprotéziseket ültetnek majd kutyákba, így modellezve az implantátum élettartama során fellépő fizikai és kémiai hatásokat, amelyek egy ízület több millió ciklikus mozdulata (például járás) során jelentkeznek. Jelenleg még a kisállat-kísérletek utolsó szériái, illetve a nagyállat-modell engedélyeztetése és az implantátumok előkészítése zajlik. 

Az ortopédiában komoly veszélyforrás az implantátumok körül kialakuló fertőzés, ami a protézis eltávolítását, a beteg tartós kórházi kezelését teheti szükségessé. A kísérletsorozat sikere esetén a fejlsztők szertint megvalósulhat a nanoezüst-bevonatú, így antibakteriális hatású nagyízületi implantátumok felhasználása az emberi gyógyászatban, ami csökkentheti a szövődmények előfordulásának gyakoriságát. A kísérletek végeredményére és az emberi alkalmazásra azonban még éveket kell várni. 

Gyorsabban töltődő akkuk nanotechnológiával  

Egy háromdimenziós nanoszerkezet döbbenetesen gyorsan tölthető és kisüthető akkumulátorokat ígér, mindezt az energiatárolási kapacitás megtartása mellett. 

Paul Braun professzor fejlesztése komoly áttörést jelenthet az elektromos járművek, az orvosi eszközök, a különböző lézerek és katonai alkalmazások számára egyaránt. "A kapott rendszer kondenzátorszerű teljesítményt biztosít akkumulátorokra jellemző energiatárolással" - mondta Braun, az Illinois Egyetem anyagtudományi professzora. "A legtöbb kondenzátor nem jeleskedik a tárolásban, viszont rendkívül gyorsan le tudja adni az energiát. Az akkumulátorok többsége meglehetősen nagy energiamennyiséget tárol, viszont nem képesek az energia gyors fogadására vagy leadására. Ez mindkettőt tudja." 

Az átlagos lítium-ion (Li-ion) vagy nikkel-fém hidrid (NiMH) akkuk teljesítménye jelentősen romlik, ha gyorsan töltjük vagy merítjük le azokat. Az akku aktív anyagát egy vékony hártyává alakítva lehetővé válik a gyors töltés és kisütés, ez azonban szinte nullára csökkenti a tároló kapacitást, mert az aktív anyagnak alig marad térfogata az energia eltárolásához. 

Braun és munkatársai egy háromdimenziós szerkezetet alkottak a vékony hártyából, amivel tízszer, vagy akár százszor gyorsabban töltődő akkumulátorok készíthetők, melyek ennek ellenére teljesen megszokottan teljesítenek a hordozható készülékekben. A technika másodpercek alatt feltölthető telefonokat és percek alatt tölthető laptopokat eredményezhet, nem is szólva a nagy teljesítményű lézerekről és defibrillátorokról, amiknek nem kell az impulzusok előtt vagy közben a töltődésre várniuk. 

Braun különösen az elektromos járművekkel kapcsolatban optimista, melyeknél az akkuk töltési ideje és élettartama komoly korlátokat jelent. A hosszú távú utazást gyakorlatilag lehetetlenné teszik az alig 200 kilométeres táv megtételére elegendő akkuk, melyek feltöltése megközelítőleg egy órát vesz igénybe. "Ha mindössze 5 percig tartana a töltési idő, akkor már-már ugyanúgy tekintenénk ezekre a járművekre, mint a belső égésű motorokkal szereltekre" - mondta Braun. 

A technika kulcsa a kutatók újszerű háromdimenziós szerkezete. Egy felületre parányi gömbökből álló bevonatot visznek fel, olyan szorosan zsúfolva egymás mellé, hogy azok szabályos rácsba rendezik önmagukat. Ezután a kutatók fémmel töltik fel a gömbök közötti és körüli teret. A folyamatban a gömbök elolvadnak vagy feloldnak, egy lyukacsos, szivacsszerű háromdimenziós fémszerkezetet hagyva maguk után. Ezután egy elektrokémiai polírozásnak nevezett eljárással egységessé marják a szerkezet felszínét, megnagyobbítva a lyukakat és teljesen nyitottá téve a vázat, amit végül egy vékony aktív anyag hártyával vonnak be. 

Az eredmény egy kölcsönösen folytonos elektródaszerkezet apró összekapcsolódásokkal, amiben a lítium ionok gyors mozgásra képesek, a vékony aktív anyag hártyának köszönhetően a diffúziós kinetika is felgyorsul, a fémváz pedig kitűnő elektromos vezető. A csapat NiMH és Li-ion akkukal is demonstrálta technikáját, a szerkezet azonban általános, vagyis bármilyen aktív anyagot ülepíthetnek a fémvázra. "Azt szeretjük benne, hogy univerzális, vagyis ha valaki kitalál egy jobb akkukémiát, a koncepció alkalmazkodik" - magyarázta Braun. 

Aerogél teheti érzékennyé a robotkezeket 

A robotok egyik nagy hiányossága kezeik érzéketlensége. Ennek leküzdésében nyújthat segítséget egy új anyag, az úgynevezett "fagyott füst", ami egy finom tapintású, ugyanakkor nagyfokú érzékenységet biztosító bőrként kerülhet a robotkezekre. 

"Ez egy nagyon könnyű szén nanocső anyag" – mutatta be a fagyott füstöt, vagyis az aerogélt Lei Zhai, a Közép Floridai Egyetem (UCF) kémia professzora, az anyag kifejlesztését vezető kutató. A szén nanocsövek előnyei között említhető, hogy rendkívül erősek, jó vezetők és hatalmas fajlagos felülettel rendelkeznek, azonban magasabb alaktényezőjük miatt természetükből adódóan csomókat alkotnak, amiket Zhai összeolvadt evőpálcikákhoz hasonlított. "Ahhoz hogy használhassuk, szét kell választani őket" - tette hozzá. 

Az UCF megoldása úgy választja szét a nanocsöveket, hogy közben megtartja hasznos tulajdonságaikat. A keletkező aerogél rugalmas és vezetőképességei sem csorbulnak, amivel ideális szenzorrá válik. Thai elmondása szerint az anyag elég érzékeny akár egy pascal nyomás észleléséhez is. Ezt az érzékenységet elsősorban a sebészeti robot alkalmazásokban kamatoztatnának. 

Jelenleg csak az egészen kis robotkezek képesek arra, hogy orvosi műszerekkel egy beteg testén belül szöveteket metsszenek ki, taglalta Zhai, ugyanakkor a bemetszések mélysége és erőssége nagyon nehéz kontrollálható. "A nyomásérzékelő eszközök jelenleg csak a nagy nyomásokat észlelik, ezért nem képesek finom, vagy komplikált beavatkozások elvégzésére" - mondta. Egy vékony aerogél-hártya a robot kezén azonban egyfajta bőrként funkcionálhat, amivel a gépek megkülönböztethetik, hogy egy nehézipari szerszámot, vagy egy finom, orvosi szikét markolnak. 

A magas fajlagos felület, a rugalmasság, az alacsony sűrűség és a magas vezetési képesség energiatárolóként is vonzóvá teheti az aerogélt, ami a tudósok szerint hatékonyabb akkukat és szuperkapacitorokat eredményezhet. Zhai, aki nemrég az ACS Nano szaklapban tett közzé egy cikket az aerogélről, jelenleg ipari partnerek után kutat. 

Chris Li, a Drexel Egyetem anyagtudományi és mérnöki karának professzora teljesen újszerűnek nevezte Zhai koncepcióját, hozzá téve, hogy még kisebb csövekkel növelhetik a fajlagos felületet, amit az elektromos vezetési képességgel kombinálva a toxinok, vagy robbanóanyagok nyomainak észlelésére alkalmas szenzorokat.

Koreában sikeresen bizonyított az LTE Advanced hálózat 

Miközben a mobil szolgáltatók nem nagyon kapkodják el az LTE, WIMAX szabványokon alapuló negyedik generációs hálózatok kiépítését (hisz egyelőre nagyobb üzlet a már kiépített 3G-ből a minél nagyobb bevétel kicsavarása), Koreában már a 4G-n túli sebességekkel kísérleteznek: Az ETRI (Elektronikai és Telekommunikációs Kutató Intézet) mérnökei az úgynevezett LTE Advanced protokollnak megfelelő hálózaton tartottak bemutatót, amihez viszonyítva a 3G olyan, mintha az utóbbit a modemes betárcsázós kapcsolattal vetnénk össze. 

A mozgó buszon tartott bemutató során egy 700 megabyte-os fájlt 9,3 másodperc alatt sikerült feltölteni, és a hálózaton keresztül sugároztak egy nagy felbontású 3D filmet is. A sebesség 600 Mb/sec sebesség hatszorosa az LTE-szabványnak és 14 szerese a HSPA+-nak, amit 4G-ként definiálnak. A 3G-vel nehéz összehasonlítani, annak ugyanis a 40-szereséről van szó. 

Az LTE-Advanced kifejlesztése jelentős erőforrásokat emésztett fel: 470 szakember dolgozott a projekten, a költségvetés 64 milliárd von (57 millió dollár) volt és a munka során 500 szabadalmat jegyeztek be. Összehasonlításképp az LTE-szabványt mindössze 24 szabadalom lefedi. 

A Genedata új szoftver megoldása

A Genedata a mai nappal megjelentette a Genedata Biologics-t, az elsőosztályú, már kereskedelmileg elérhető szoftver megoldást a biológiai kutatás-fejlesztési tevékenységek átfogó adatkezelése és elemzése céljából. E héten a platformot a CHI Molekuláris Gyógyszerészeti Konferencián mutatták be San Franciscoban (Moscone Convention Centre, 2011. február 23.-25.)

„A biológia piaca várhatóan 158 milliárd dollárt fog kitermelni 2015-re és egyre több biológiai gyógyszert engedélyeznek, melyek aztán kikerülnek a piacra.”- árulta el Othmar Pfannes, a Genedata ügyvezető igazgatója a Bio-IT World-nek. „Jelentős beruházásokat értünk el a kutatás-fejlesztés területén, hogy egy olyan megoldásra bukkanjunk, melyre szükségük van az ügyfeleknek, ahhoz hogy hatékonyan részt tudjanak venni a gyorsan kialakuló biológiai piacon.”

A teljes K+F munkafolyamat támogatásával, a GeneData Biologics lehetővé teszi a gyógyszerészeti és biotechnológiai cégek számára új fehérje-alapú terápiák hatékony felfedezését és kifejlesztését, minden lényegbevágó bioanyag rögzítését, így feljegyzéseket lehet készíteni a terápiákra felhasznált fehérjék piaci kifejlesztésére és termelésére.

Pfannes hozzátette, hogy a Genedata gyümölcsöző kapcsolatokat ápol számos gyógyszerészeti és biotechnológiai partnerrel, beleértve a Bayer Healthcare AG-t is. „A nemzetközi gyógyszerészeti és biotechnológiai ügyfelekkel történő több mint négyéves fejlesztések alapján, a GeneData Biologics az első kereskedelmi, elérhető szoftver megoldás a biológia-specifikus felfedezések és fejlesztési folyamatok integrált platformjának biztosításához a biológiai kimutatástól a fehérje terápia megjelenéséig.

„A biológiai adat platform kifejlesztésére irányuló együttműködésünk a GeneData-val nagyon sikeres”- így Clive Wood, a Bayer Healthcare AG globális biológia részlegének vezetője. „Már nagyon nagy szükség volt egy olyan kereskedelmi adatkezelési megoldásra a fehérje terápiában, mint ez a megoldás.”

A GeneData Biologics IP-t használ a vetítés-és szekvencia elemzés során, melynek eredménye a GeneData Screener és a Phylosopher, integrálja a különböző kutatócsoportok komplex és egymással összefüggő munkafolyamatait, és támogatja a laboratóriumi környezetben véghezvitt munkát.

A sztenderd interfészek számos tevékenységet dokumentálnak, és kezelnek, beleértve antitest kivetítést (fázis megjelenítés, ellenanyagot termelő limfocita és tumorsejt fúziójával létrehozott sejtek), klónozás, molekuláris biológia, fehérje kifejezés, tisztítás, analitika és sejt sor fejlesztés. Ezenfelül a rendszer funkciókat biztosít az adatok és a hívásátadás elősegítésére különböző osztályok és külső szolgáltatók között és belső üzleti és laboratóriumi integrált képességeket biztosít cégspecifikus infrastruktúrák és folyamatok számára.
A GeneData Biologics Oracle alapú adatbázisa lehetővé teszi a következetes tárolást és elérhetővé teszi minden lényeges bioanyagra történő utalást,úgymint az antitest klón, vektorok és a sejtvonalak. Változatos fehérje-és nukleotis szekvencia információt, vizsgálatot, és analitikai információt (pl. Biacore, ELISA, FACS)tartalmaz, melyek a folyamat során keletkeztek.

„A GeneData Biologics lehetővé teszi az ügyfelek számára, hogy kiaknázzák a lehetőségeket a biológia piacán, ahogy az innovatív fehérje alapú gyógyszerek egyre fejlettebbé válnak.”- így Pfannes. A bonyolult, munkaintenzív folyamatokat hatékonyabbá teszik és a gyógyszer és a biotechnológiai cégek dollármilliókat takaríthatnak meg kutatás-fejlesztési tevékenységeik során.

Baktériumokban tárolnának adatokat 

Baktériumokban tárolnának hatalmas mennyiségű információt a hongkongi Kínai Egyetem ifjú kutatói. Aldrin Jim, az intézmény biológiai tárolást kutató projektjének hallgatói instruktora a Massachusettsi Műszaki Egyetem (Massachusetts Institute of Technology, MIT) tekintélyes iGEM versenyében nyert aranyérmet programjával. A biológiai tárolás – vagy biotárolás – igen fiatal tudományág, amely azt tűzte ki célul, hogy élő szervezetekben tároljanak és titkosítsanak információkat. A hongkongi kutatás esetében a tároló az E. coli baktérium DNS-molekulája. 

Mivel ezek a mikroorganizmusok folyamatosan szaporodnak, a szakemberek szerint akár évezredekig is tárolhatják a bennük ma elrejtett információkat. 

A csoport kidolgozta az adatok elrejtésének módszerét: darabokra vágják az információt, és különböző baktériumok sejtjeibe építik be azokat. Ehhez először eltávolítják a baktériumból a genetikai információt hordozó DNS-molekulát, majd azt enzimekkel úgy manipulálják, hogy a művelet után beépülve marad a többletinformáció is. Az eljárás hasonlít a genetikai módosításhoz, amellyel például GM-növényeket állítanak elő. Mielőtt egy-egy változtatást elvégeznek a DNS-láncban, a meglévő adatbázisokban ellenőrzik, hogy az új betűsorrend, azaz “változat” nem hordoz-e káros mellékhatásokat. 

Mivel az E.coli baktérium sejtjei igen kicsik, ezért ez a tárolási mód rendkívül kompakt. A kutatók szerint egy gramm baktérium 450 darab 2000 gigabájtos merevlemeznek megfelelő mennyiségű adatot képes tárolni. A kódolt, titkosított adatok megőrzésére három fokozatú biztonsági védelmet fejlesztettek ki.

Önmagát gyógyítja a jövőben a műanyag

Holland kutatók például olyan beton kifejlesztésén dolgoznak, amely a benne raktározott mésztermelő baktériumokat aktiválja az esetleges törések helyén. Német kollégáik nanogolyócskákat építenek be a fémek felületkezelésekor: ha a fémet támadás éri, a sérült golyócskák olyan vegyi anyagokat bocsátanak ki, amelyek megakadályozzák a rozsdásodást. Az amerikai Dél-Mississippi Egyetem kutatói olyan anyagokat ágyaznak be lakkokba, amelyek újra betömítik a karcolásokat.

Most a pittsburgh-i Carnegie Mellon Egyetem vegyészei a műanyagok öngyógyító képességéről számoltak be az Angewandte Chemie című német szaklapban a Die Welt internetes kiadásának ismertetése szerint. Az öngyógyító folyamat akárhányszor megismételhető, mivel a polimer egyik alkotóeleme indítja el a javítási folyamatot. Mindezidáig ez lehetetlennek számított. A műanyagba beépített egység egy úgynevezett tritiokarbonát. Ebben az egyes szénatomokhoz három kénatom kapcsolódik, amelyek közül kettőhöz újabb szénatom csatlakozik. Amennyiben repedés keletkezik, és ibolyántúli (UV) fény éri annak helyét, ezek a kémiai kötések átszerveződnek. Egyesek felbomlanak, és új partnerrel állnak össze, akár a repedésen átívelően is.

Ez olyan jól működik, hogy a kutatóknak még a műanyagzúzalékot is sikerült összenyomással és UV-megvilágítással újra egybefüggő testté egyesíteni. Az öngyógyító műanyag tehát nem csupán építőelemeket stabilizálhatna, hanem olyan termékeket is eredményezhetne, amelyeket könnyedén lehetne újrahasznosítani.

A tökéletes lézerblokkoló: megépült a világ első antilézere

Több mint ötven évvel a lézer feltalálása után a Yale Egyetem tudósai megépítették az első antilézer készüléket, amelyben az egymással találkozó fénysugarak szinte tökéletesen kioltják egymást. A felfedezés számos új technológia alkalmazása előtt nyithatja meg az utat, az optikai számítógépektől a radiológiáig.

Az 1960-ban feltalált hagyományos lézerek egy úgynevezett erősítő közeget, általában egy félvezetőt, gallium-arzenidet használnak az azonos frekvenciájú és fázisú fény előállításához. Mivel a lézerfény nyalábjának nagyon kicsi a térbeli széttartása, energiája kis helyen koncentrálódik. Az első lézer rubin-alapú volt.
2010-ben Douglas Stone és kutatócsoportja (Yale) felvetette, hogy fordított működésű lézerkészülék is létezhet, és ez az antilézer a leggyakoribb félvezető anyag, a szilícium felhasználásával megépíthető.

A berendezést mostanra sikerült megépíteni a kutatóknak, az eszköz neve koherens tökéletes abszorber (Coherent Perfect Absorber, CPA) lett. Az antilézerben fényerősítő közeg helyett fénygyengítő közeg van, mely sokkal tökéletesebben nyeli el a fényt az adott hullámhosszon, mint a közönséges anyagok.

A kutatók két adott energiájú és frekvenciájú lézersugarat irányítottak egy szilíciumostyát tartalmazó üregbe, amely a gyengítő közegként működött. Az ostya oly módon hangolta össze a fényhullámokat, hogy azok tökéletesen csapdába estek, többször visszaverődtek, míg végül elnyelődtek, és energiájuk hővé alakult.

A CPA-nak elméletileg képesnek kell lennie arra, hogy elnyelje a bejövő fény 99,999%-át. A csapat jelenlegi antilézer készüléke egyelőre csak 99,4%-ot nyel el a lézerfényből, de a kutatók biztosak abban, hogy a berendezés továbbfejlesztésével megközelíthető az elméleti korlát. Az első CPA körülbelül egy centiméter átmérőjű, de a számítógépes szimulációk szerint akár egy hat mikronnál (ami egy átlagos emberi hajszál vastagságának körülbelül egyhuszada) kisebb készülék is építhető.
A jelenlegi CPA nem a látható fényben, hanem a közeli infravörösben működik. A most tervezett újabb készülékben az üreg és a gyengítő paraméterei lehetővé teszik majd a látható fény ugyanolyan hatékony elnyelését, mint az infravörösét.

Két, ellentétes irányban haladó lézersugár ütközése egy szilíciumból készített koherens tökéletes abszorberben (CPA), azaz "időfordító lézerben". A nyaláb tulajdonságainak megfelelő választásával a CPA képes teljesen elnyelni, vagy erősen tükrözni/továbbítani a lézerfényt

Az antilézer ötlete először a lézerek komplex fizikájának oktatásakor jutott a kutatók eszébe. Stone didaktikus célzattal azt javasolta, hogy érdemes elgondolkodni egy olyan lézeren, mely a hagyományosnak időbeli megfordítottja, azaz a fényt egy bizonyos frekvencián elnyeli, ahelyett, hogy kibocsátaná. Az ötlet más fizikusoknak is eszébe jutott, publikálták is könyvekben és egyéb tudományos munkákban, de az antilézer gyakorlati megvalósítására nem törekedtek.

Stone szerint a CPA-t a jövőben optikai kapcsolóként, érzékelőként és a következő generációs számítógépek, más néven optikai számítógépek (melyeket az elektronok mellett a fény fog működtetni) egyéb alkatrészeiként lehet majd használni. Egy másik alkalmazás a radiológia lehet, ahol a CPA elvét terápiás vagy képalkotási célra az elektromágneses sugárzás kis térségre való irányítására lehet alkalmazni.

Elkészült az első tüdőchip

Ha mérnöki szemmel nézzük, az emberi tüdő a hatékony "szerkezetek" egyik legjobb példája: a felnőttek tüdejének összesen 140 négyzetméteres felülete a lehető legjobb hatásfokkal képes elvégezni a gázcserét. A Science legújabb számában megjelent tanulmányok szerzői ezt próbálták meg utánozni, jelentős sikerrel. Az egyik esetben élő patkányokba ültettek egy előzőleg lecsupaszított, majd sejtekkel újra feltöltött tüdőt, a másik alkalommal pedig egy mesterséges tüdőchip létrehozásáról számoltak be a kutatók.

Bár a transzplantálandó szervek közül hazánkban épp a tüdőátültetés az, amely nem jelent különösebb problémát, a világ más részein általában hiány van az átültetésre alkalmas szervekből. A tüdőátültetést igénylő magyar betegeknek nem kell várakozniuk, mindenkit azonnal el tudnak látni, ha a kezelőorvos indokoltnak tartja a beavatkozást: a hazai betegeket egy bécsi centrumban operálják, a páciensek utógondozását viszont már nem Bécsben, hanem Magyarországon végzik.

A tüdőtranszplantációk egyik legfőbb nehézségét az jelenti, hogy a beültetésre egyébként alkalmas szervek körülbelül 80 százaléka a különféle sérülések miatt mégsem használható. Ennek oka, hogy a donor agyhalálát vagy az intenzív osztályon történő hosszabb kezelést követően a tüdőt romboló gyulladásos folyamatok indulnak be. A halott donoroktól származó tüdők átültetésének további fő veszélyei, hogy a befogadó szervezetében felerősödhetnek a gyulladások, illetve beindulhat a szerv kilökődési reakciója.

Ezeken a problémákon többféle módon is megpróbáltak már segíteni a kutatók. A módszerek egyike a génterápia, amellyel a használhatatlannak ítélt szervek körülbelül egynegyedét lehetne regenerálni. (Erről korábbi cikkünkben írtunk részletesen: Testen kívül javítottak fel tüdőket). A Science legújabb száma most egy újabb, szintén ígéretes próbálkozásról is beszámolt, sikerült továbbá egy olyan tüdőchipet is létrehozni, amellyel a gyógyszervizsgálatokhoz szükséges állatkísérleteket lehetne kiváltani.

A tüdőszövet nem regenerálódik
A tüdőszövettel kapcsolatos egyik legfőbb probléma, hogy más szövetekkel ellentétben ezek a sejtek nem képesek a szervezeten belüli regenerációra. Ha tehát a tüdőszövet elpusztul, vagy súlyosan károsodik, akkor egy idő után nincs más lehetőség, mint új szervet beültetni, ami viszont a szervtranszplantációk ismert veszélyeivel jár. A betegeknek a kilökődés veszélye miatt az immunrendszert gyengítő szereket kell szedniük, méghozzá életük végéig. Mivel az átültetendő tüdőkből a legtöbbször hiány van, komoly előrelépést jelentene, ha mesterséges tüdőkkel lehetne kiváltani a donorszerveket.

Hogyan hozható létre a laborban mesterséges tüdőszövet? A Yale Egyetem kutatói nemrég komoly lépést tettek ebbe az irányba: a szakemberek egy patkány tüdejét használták fel a szövetek teljes újjáépítésére (részletesen lásd keretes anyagunkat). Az új tüdő egy élő patkány szervezetébe ültetve hatékony gázcserét tudott végezni, legalábbis egy rövidebb ideig. Az eredmények alapján feltételezhető, hogy akár az emberek esetében is alkalmazni lehetne majd ezt az eljárást - írja a

Tüdő a chipen
Már évek óta ismertek azok a szerkezetek, amelyeket chipre épített laboroknak - lab on a chip - neveznek: ezek olyan mikroszkopikus méretű eszközrendszerek, amelyek pillanatok alatt eredményt adnak, emellett a számítógépes adatfeldolgozás lehetőségét is felkínálják. A chiplaborok mintájára alkotta meg egy másik kutatócsoport a mikrochip felszínére felvitt tüdőt (lung on a chip). Az apró méretű eszköz képes rá, hogy utánozza a tüdő léghólyagocskái és a hólyagocskák felszínén futó erek közötti "határvonalat" (a gázcsere itt, vagyis a léghólyagocskák és a kapillárisok között megy végbe).

Az eszköz annak alaposabb megértésében segíthet, hogy ezen a szinten pontosan miként is működik a tüdőszövet - ez az információ igen nehezen szerezhető meg olyan vizsgálatokból, amelyeket sejtkultúrákkal vagy állatokkal végeznek. A tüdőchipnek komoly gyakorlati haszna is lehetne a szerzők szerint: a gyógyszerek tesztelésekor és a különféle toxikológiai vizsgálatok során kiválthatóak lennének vele az állatkísérletek, egyes esetekben pedig talán még a klinikai vizsgálatok egy részét is helyettesíthetné.

Maga az eszköz egy lyukacsos, hajlítható szilikonhártyából áll, amelyet a tüdőhólyagocskák belső felszínét borító hámsejtekkel vontak be az egyik oldalán, a másik oldalára pedig a vérereket bélelő sejteket vittek fel. A levegő számára a szilikon határolóhártyán átívelő mikrocsatornák tették lehetővé, hogy átjusson a hártya egyik oldaláról a másikra (a kísérlet típusától függően néha nem levegőt, hanem folyadékot alkalmaztak). A levegő vagy folyadék áramlását az eszközben létrehozott vákuum segítségével váltották ki, amelynek hatására a határolóhártya az élő tüdő sejthártyáihoz hasonló módon tudott megnyúlni - írja a Science.

Helyettesíthető állatkísérletek
A tüdőchippel sikeresen meg lehetett ismételni azokat a folyamatokat, amelyek egy valódi, élő tüdőben zajlanak: ilyenek voltak többek között a kórokozókra adott gyulladásos reakciók, vagy azok az élettani folyamatok, amelyeket a citokineknek nevezett hírvivő molekulák képesek kiváltani a tüdőben. (A citokinek például az influenzás fertőzés során a tüdőben keletkező citokin-viharról lehetnek ismerősek, ami rossz esetben akár halálhoz is vezethet; ezek olyan jelzőmolekulák, amelyeket az immunrendszer sejtjei termelnek, és segítségükkel más sejtek működését befolyásolják.)

Líbiai zavargások és a növekvő olajárak
 

2011. február 21.
Forrás: BBC

A líbiai zavargások következtében felszöktek az olajárak.
Néhány európai cég megszünteti működését Líbiában, mely az európai piac számára az egyik legfontosabb gáz és olajkitermelő ország.
Mindeközben az ENI, az olasz olajcég részesedése- mely aktív szerepet vállal Líbiában-4.4%-kal csökkent.

Olaszországi kapcsolat
Az olasz cég szombaton úgy nyilatkozott, hogy működését nem befolyásolják a zavargások, melyek már Tripolit is elérték.
Olaszország Líbia olaj-és gázexportjának 1/3-át vásárolja föl, így az ország legnagyobb ügyfelének számít.
Az ENI már több évtized óta vásárol Líbiától gázt, és egy elemzés szerint ez áll a két ország közötti politikai viszony központjában.
2008-’09-ben a líbiai kormány azt tervezte, hogy 10%-os részesedést vesz az ENI-ben, azonban ez végül elmaradt.
A cég bevételeinek 13%-a Líbiából származik, 30%-a pedig Észak-Afrikából, így a cég eléggé ki van téve az instabilitásnak.

A kialakult szituáció
Nem csak az ENI-t érintették a líbiai zavargások.
Az ausztriai OMV- mely szintúgy évek óta aktív szerepet vállal Líbiában- részvényei 4.3%-kal estek hétfőn.
Az OMV elmondta, hogy csökkenteni kívánja munkatársai jelenlétét az országban, viszont a cég semmilyen működését ez nem befolyásolja.
A norvégiai székhelyű Statoil bezárta Tripoliban működő irodáját, és áthelyezte küföldi dolgozót, míg a Royal Dutch Shell elküldte külföldi dolgozóinak családtagjait.
A BP is azt tervezi, hogy a 140 dolgozó bizonyos részét elküldi. A líbiai munkatársakból csak 40 külföldi.
A BP szóvívője elmondta, hogy a cég folyamatosan figyeli a kialakult helyzetet és előkészületeket tesz arra, hogy a következő napokban néhány család és néhány munkatárs is elhagyhassa a terepet, akiknek nem szükségük, hogy ott legyenek.
A cég megszüntette kitermelői munkálatát Líbiában, habár a munka még csak előkészületi fázisban van, és még nem folyik olajkitermelés.
A líbiai olaj ellátmányt és a többi országban lévő olajellátmányt jelentős mértékben rombolták a Közép-Keleti események.
A munkások sztrájkjai következtében bezárt a Nafoora olajmező, melyet a líbiai állami olajcég leányvállalata működtetett és a tiltakozások miatt a Rus Lanuf olajfinomító is bezárt- tudhattuk meg a helyi hírekből.
Líbia a világ olajkitermelésének 2%-áért felel, habár becslések szerint európai piaci részesedése 10%.
Az export kitermelés lényeges eleme a líbiai gazdaságnak, az olajtermelés az export bevétel 95%-át teszi ki, és 25%-át az ország gazdasági teljesítményének.

A Közép-Kelet és az olajexport

Az elmúlt 2 év legnagyobb részében az olajpiac nem vette számításba Közép-Kelet értékeit. A kereskedők úgy vélték, hogy több mint elegendő mennyiség áll rendelkezésre, még akkor is ha az ellátmány akadozott.
Mostanában azonban, amikor egyre nagyobb igény van az olajra, úgy tűnik, a piac végre egyfajta képet kapott. Globális szinten napi 2.7 millió hordóval többet termeltek 2010-ben, ez a második legnagyobb éves növekedés az elmúlt 20 év alatt.
Ami még ennél is rosszabb, a 2010-es-’11-es időszakban várhatóan közel 5 millió hordóval több lesz a fogyasztás, ami a Szaúd-Arábia jelenlegi kitermelésének több mint a fele.
Ez nem csak az egyiptomi geopolitikai helyzet és a többi országban dúló felfordulás miatt van így. Mint oly sok feltörekvő piac, a Közép-Kelet is szélsőséges társadalmi nyomásnak van kitéve.
Ezekben az országokban a magas munkanélküli ráta és a szegénység játssza a legfőbb szerepet, amiért ezek a tiltakozások kialakulhattak. Gazdaságaikban elegendő munkát kell biztosítani ahhoz, hogy lekössék a feltörekvő népesség figyelmét.
Természetesen ahhoz hogy erőteljes gazdasági növekedést lehessen elérni, rengeteg energiát kell ráfordítani. Hogy még tovább menjünk, a Közép-Keletről származó olaj export visszaeshet…

Az Öböl nagyobb és jobb dolgok felé irányítja a figyelmét az olajkitermelés helyett....

A fentebb vázolt pressziók következtében az Öböl-régió egyre inkább más felé fordítja figyelmét az olajkitermelés helyett. Az olajkitermelés helyett egyre inkább a hazai elektromosságba és a víz fejlesztésébe invesztálnak.
Szaúd-Arábia például az energia előállítására és az átvitel képességére fókuszál. Az elkövetkező nyolc évben 80 milliárd dollárt fog költeni, ahhoz hogy lépést tartson ipari és elsótlanodási szükségleteivel.
Darren Davis, a HSBC Közép-Kelet forrás-és energia csoportjának általános ügyvezetője valószínűnek tartja, hogy egyre inkább ez fog megvalósulni. Már egyre nagyobb hiányosságokat tapasztalni az energia területén.
„Ez kevésbé szól arról, hogy új kapacitásokat kell kidolgoznunk az olaj területén az Öböl-régióban”- tette hozzá-egyre inkább arra kell koncentrálnunk hogy hogyan is birkózzunk meg az egyre növekvő olaj igényekkel.”
A terület népességnövekedése és egyre növekvő bősége nyomást gyakorol az energiatermelésre, mely leginkább a légkondiciónálokhoz és a víz sótalanításához szükségeltetik.
Ezek életvbevágóan szükségesek, mivel a régióban erősen éget a nap, és az év folyamán kevés eső esik.
Mindeközben egyre több energia intenzív ipar jelenik meg a Közép-Keleten, ahol még több energia kapacitásra van szükség, főleg nyáron, amikor is számos cégnek nyersolajat kell égetnie ahhoz, hogy elegendő energiája legyen.
A Credite Suisse tavaly júliusi beszámolója szerint a régiónak 2009-ben 3.8%-kal több olajra volt szüksége, ennek ellenére a teljes globális olajigény 1.7%-kal esett.

Szaúd-Arábia napi 1 millió hordónyi olaja és profitálási lehetőségek

A Credit Suisse beszámolója Szaúd-Arábiát hangsúlyozta ki. A 2009-es nyári hőség alatt az ország közel egymillió hordónyi olajat égetett el egy nap hogy működtesse légkondicióit.
Szaúd-Arábia a világ olajkészletének negyedén helyezkedik el. Mivel azonban nem rendelkezik folyókkal és tavakkal, így elég nehéz a növekvő energia igényekkel és a sótlanízált vizekkel lépést tartania otthoni és ipari használatra.
Az elektromossáég területén jelentkező igény várhatóan éves szinten 8%-kal fog emelkedni a következő években. 2032-re meg kell háromszorozódnia, 121.000 megawattá.
Hashim Yamani, a King Abdullah Atomic and Renewable Energy City elnöke elmondta, hogy az ország naponta 3.2 millió hordonyi olajat éget el. A jelenlegi helyzetből kiindulva, rámutatott, hogy a világ legnagyobb olaj exportörjének 8 millió hordónyi olajra lesz szüksége 2028-ra csak magának az országnak.
Mivel ez durván megegyezik a jelenlegi termeléssel az olyan nagy olajfogyasztók, mint az USA nem tudják a helyzet előnyét élvezni. Nekik majd keresni kell egy másik országot, ahonnan olajat vehetnek, mivel a Közép-Keletnek többnyire a saját készletét kell felhasználnia.
Szerencsére a helyzet kevésbé sívár a magán befektetők számára. A feltörekvő gazdaságok egyre növekvő energia igényei, a termelésbe történő kevés beruházás, és az energia az Öbölben történő hazai felhasználása mind azt jelentik, hogy még egy ideig magasan maradnak az olajárak.

Szembe építhető számítógépet mutattak be

Nem egyszerűen pirinyó, hanem rekorddöntően picurka számítógépet mutattak be. Olyan kevés helyet foglal ez a gépecske, hogy akár a szembe is beépíthető, annak károsítása vagy zavarása nélkül.

A jelenleg még saját névvel sem rendelkező miniatűr számítógép nem foglal többet – nem elírás – egyetlen köbmilliméternél. A Michigani Egyetem kutatói szerint a készülék emiatt is tökéletes lenne az élő emberi szembe való beültetésre. Segítségével például a glaukómás betegeknél folyamatosan mérhetnék a szemgolyót feszítő nyomást. Persze később másra is alkalmazható lesz a jelenleg csak nyomásérzékelővel felvértezett gép.

Hála a beépített vezeték nélküli csatlakozónak, az adatok lehívásához nem szükséges kábelt csatlakoztatni, vagy eltávolítani a készüléket. Sőt, a fogyasztással sincs baja a pirinyó gépnek: az ultrakisfogyasztású gép ugyanis – bármennyire is meglepő – egyfelől napelemmel is el lett látva.

A gépben egy harmadik generációs Phoenix processzor található, amelynek fogyasztása átlagosan csupán 5,3 nanowatt, mivel csupán 15 percenként kapcsol be az aktuális méréseket elvégezni. Az energiaforrásnak hála napi energiaszükségletét tíz óra világításból vagy másfél óra napfényből megoldja.

A tudósok most azon dolgoznak, hogy a rádióadó antennáját CMOS technológiával rakják össze. Ennek segítségével ugyanis a jeladó alakját és méretét – így az elektromos frekvenciákra adott válaszát – is precízen tudják kontrollálni. Emiatt pedig nem szükséges a géphez képest óriási külső időzítő illetve frekvenciaválasztó kristály, tehát drasztikusan csökkenteni tudják a rádió rendszer méretét.

Noble Energy és a ciprusi olaj

Noble Energy Inc., amerikai energetikai cég sietteti azirányú terveit, hogy Ciprusnál természetes gázt fúrjanak, ahol is úgy tudják, hogy terjedelmes gáz található, nyilatkozta a cég alelnöke, Terry Gerhart február 16-án. A Noble engedélyt kapott, hogy Ciprus délkeleti részén szénhidrogént tárjon föl.

Dimitris Christofiassal történő találkozása után Gerhart így nyilatkozott: „Nagyon jó táérgyalást folytattunk az elnökkel. Tárgyaltunk a terveinkről, melyben előreépés mutatkozik a fúrási működésekkel kapcsolatban-tette hozzá- és a miniszter tudomására hoztuk, hogy szándékunkban áll felgyordítani a fúrást a ciprusi kútban, a 12-es blokknál. Kihangsúlyozta, hogy reményeik szerint képesek lesznek elkezdeni a fúrást 2011. negyedik negyedévében, vagy esetleg 2012-ben. Elmondta, hogy a gázvezeték egy lehetséges opció a gáz Ciprusba történő szállításához.

Ciprus 2007-ben adta meg az engedélyt a Noble Energy-nek, hogy feltárhassa a 12-es blokkot, egy olyan területen, melyet Izraelen kivül lett felfedezve. Ez a terület több mint 450 milliárd négyzetméter természetes gázt tartalmaz. A cipruson kivüli feltáró munkák jelentik a Mediterrán-sziget első kísérleteit, hogy megcsapolják a szénhidrogén-tartalékokat. Gerhart elmondása szerint a Noble megvitatta a ciprusi hatóságokkal, hogy milyen opciók lehetnek a ciprusi területről a szigetre eljuttatni a felfedezéseket, beleértve egy csővezeték építésének lehetőségét is.

„Együttműködünk az izraeli Delekkel. Ők izraeli partnerünk, és alig várjuk, hogy Ciprus partnerei is legyünk, amennyiben elfogadják.”- így Gerhart. „Sikert értünk el izraeli oldalról a tamari és a leviathani felfedezésünkkel.”-tette hozzá. Derek javaslatot tett arra nézve, hogy egy cseppfolyósított természetess gáz létesítmény épüljön a szigeten, így feldolgozhatják azokat a lerakódásokat, melyeket Izrael felfedezett, és melyről Ciprus azt reméli, hogy feltárja.

Törökország hangot adott a ciprusi olaj-és gáz feltárás irányába mutatott nemtetszésének, és negatívan reagált arra, hogy Izrael, Egyiptom és Libanon is beleavatkozik. Izrael és Ciprus is aláírt egy megállapodást, hogy körvonalazzák a két ország közötti tengeri határvonalat.

Törökország erre úgy válaszolt, hogy közölte, a megállapodás nem érvényes, mivel Ciprus török részén az elkülönített szigeten nem ismeri el a jogokat és a törvénykezést.

Fejlesztik a személyre szabott egészségügyi mikrochipeket

A gyógyszertesztelések egyik legújabb irányzata a mikrochipekre helyezett szerveken történő vizsgálat: a tüdőt és a májat már sikerült lemásolni, a közeljövőben pedig talán az is lehetséges lesz, hogy a teljes emberi szervezetet modellezzék ezen a módon. A kutatások idővel lehetővé tehetik, hogy előre meghatározzák a gyógyszerekre adott saját, egyéni reakcióinkat.

2010 februárjában jelentették be az első olyan mikrochip megalkotását, amely az emberi máj miniatűr másolata: az eszközt azért hozták létre, hogy megvizsgálják a hepatitis-C vírus teljes életciklusát, amelyet sejtkultúrákban csak igen nehézkesen lehet tanulmányozni. Azóta elkészült a tüdőchip, sőt egy olyan készülék is, amellyel egyidőben vizsgálható a máj, a bél és az emlő daganatsejtjeinek rákgyógyszerekre adott reakciója.

Ezek a chipek ma még a fejlesztés korai fázisában tartanak, a kutatók azonban egyre összetettebb rendszereket szeretnének ezen a módon vizsgálni. "Egyelőre még nem tartunk itt, de egyszer talán elérhető lesz, hogy a teljes emberi szervezet is modellezhető legyen ezeken a mikrochipeken" - mondta a Scientific American-nek Donald Ingber, aki a legelső tüdőchipet létrehozó kutatásban is részt vett. Egy ennél közelebbi cél, hogy olyan mikroeszközöket fejlesszenek ki, amelyekkel az eltérő népességek tagjaiban is meghatározhatóak lennének a gyógyszerekre adott reakciók.

Ehhez olyan sejteket kell majd felvinni a chipekre, amelyek különböző mutációkat tartalmaznak ugyanazokon a génszakaszokon. (Az egyes embereket érintő és eltérő gyógyszerválaszokat eredményező genetikai különbségekről itt olvashat bővebben). Ehhez hasonlóan személyre szabott mikrochipeket is létre lehetne hozni: ezekkel a gyógyszerekre adott saját, egyéni reakcióinkat lehetne meghatározni a jövőben.

"Mindez arra hasonlítana, amikor ma klinikai vizsgálatokat végzünk ugyanebből a célból. A legnagyobb előny, hogy a mikrochipeken végzett vizsgálatok sokkal olcsóbbak lennének. Ez az egész kutatási irányzat lényege: az egész embert nem kell felvinnünk a chipre, csak egy olyan rendszert, ami tükrözi a szervezet működésének legfontosabb jellemzőit" - mondta Ingber. A gyógyszergyárak természetesen már érdeklődnek az új technológiai módszerek iránt, de egyelőre még óvatosak: nem biztos ugyanis, hogy a mikrochipek képesek lesznek olyan összetettségben visszaadni az élettani folyamatokat, mint a jelenlegi állatkísérletek és klinikai vizsgálatok.

Számos dologra azonban már jelenleg is alkalmasak ezek az eszközök. A tüdőchippel például sikeres toxikológiai vizsgálatok végezhetőek. A chipre szilícium-dioxidból készült nanorészecskéket vittek fel, amely immunreakciót váltott ki a mesterséges tüdőben: ebből például már tudni lehet, hogy ezek a nanorészecskék nem feltétlenül lesznek alkalmasak rá, hogy a gyógyszereket velük juttassuk el a célsejtekhez.

Új fájdalomcsillapítókat gyártanak? 

Egérkísérletekben egy olyan agyi enzimre bukkantak kanadai és dél-koreai kutatók, amely tartósítja az idegsérülések utáni fájdalomérzetet. 

A Science tudományos magazin pénteki számában ismertetett tanulmány szerzői azt remélik, hogy eredményüket a krónikus fájdalommal élő emberek kezelésére szolgáló új típusú gyógyszerek kidolgozására is használhatják. 

A kutatás során az enzim blokkolásával sikerült csillapítani a kísérleti állatok fájdalmát. Mint Min Zhuo kutatásvezető, a Torontói Egyetem munkatársa közölte, az eredmények hozzásegítik a tudósokat a krónikus fájdalom hátterében álló agyi mechanizmusok alapjainak megértéséhez.

Bár igen sok hatásos fájdalomcsillapító áll már rendelkezésre, a krónikus fájdalmak, például a végstádiumú daganatos betegek kezelése még nem kielégítő. 

A kutatók a proteinkináz M-zeta jelű enzim emelkedett szintjét állapították meg a sérült egerek egy adott agyterületén. Ahhoz, hogy igazolni lehessen az enzim funkcióját, létrehoztak egy génmódosított egérmodellt, amelyben az enzim termelődéséért felelős gént hatástalanították. Kiderült, hogy ezek a "génkiütött" egerek - melyeknél hiányzott az enzim - kevesebb krónikus fájdalmat tapasztaltak idegsérülés után, sőt olyanok is voltak köztük, amelyek egyáltalán nem jeleztek fájdalmi reakciókat.

A szakemberek remélik, hogy munkájuk segíti új, hatékonyabb fájdalomcsillapítók kifejlesztését, amelyek az igen nehezen kezelhető neuropátiás fájdalmakat is enyhítik majd.

A bőr mélyére láthatunk egy új módszerrel 

Olyan új orvosbiológiai képalkotó eljárást fejlesztettek ki amerikai kutatók, amelynek segítségével még a bőrben lévő hajszálerekben keringő vörösvérsejtek is láthatóvá tehetők. 

Az úgynevezett stimulált Raman-szórást (SRS) felhasználó mikroszkópos eljárással mozgóképeket lehet készíteni a sejtben található kisebb alkotórészekről, például fehérjékről, lipidekről és vízmolekulákról. A módszer kiváló kiegészítője lehet a szervekről, daganatokról és más nagy struktúrákról állóképeket adó mágneses rezonancia képalkotásnak (MRI). 

A technikát 11 éve fejlesztik a Harvard Egyetem munkatársai, akik nagy reményeket fűznek az új mikroszkópos módszer klinikai bevezetéséhez. Az módszer segítséget nyújthat az orvosoknak a daganatok és más elváltozások eltávolításához. A sebészeknek jelenleg el kell küldeniük szövetvizsgálatra a kimetszett mintákat. Ez mintegy 20 percet vesz igénybe, amíg a beteg kénytelen a műtőasztalon feküdni. Az SRS mikroszkópiával azonnal eldönthetik az orvosok a további teendőket. 

Mivel az SRS mikroszkópia a kémiai kötésekben részt vevő atomok rezgéseit teszi láthatóvá, ezért nem kell megjelölni a molekulákat külön anyagokkal., hogy láthatóvá váljanak. Az SRS mikroszkópiával megfigyelhetők például a hajszálereken átpréselődő vörösvérsejtek, sőt még a gyógyszermolekulák vándorlása is a bőrben. Ez utóbbi például új ismereteket szolgáltathat a helyi alkalmazású gyógyszerek felszívódásáról.

Jön a bőr alá ültethető LED-világítás 

Új típusú LED-eket fejlesztettek ki amerikai tudósok - az újfajta rugalmas, miniatűr fénykibocsátó diódák különlegessége, hogy akár a bőr alá is beültethetők.  

A LED-ek mára minden kütyüben megtalálhatók legalább egy státuszjelző formájában - az új technológiával azonban bárhol megjelenhetnek - egy ceruza hegyén, papírlapban, vagy akár a bőrünk alatt.  John Rogers, az Illinois Egyetem kutatója vezetésével fejlesztették ki azokat az új típusú miniatűr LED-eket, melyek rendkívül rugalmasak, akár 360 fokban hajlíthatók, vízállóak, és a szervezetben, a bőr alá ültetve is működőképesek maradnak.

A találmányt a gyógyászatban, diagnosztikai célokra alkalmazhatják sikerrel, de a LED-világítású gumikesztyű a műtétet végző orvos számára is segítséget jelent. Persze még számtalan más módon használható az újfajta LED - akár fénytetoválás is készíthető belőle.

Új japán jövőkép: GPS-szel irányított elektromos autók 

Kézi vezérlés nélkül, teljes egészében egy globális helymeghatározó rendszer irányításával is tud közlekedni az utakon a Keiō Egyetem által kifejlesztett új egyszemélyes elektromos kisautó (EV), amit november 13-án mutattak be a sajtó képviselőinek. Egyszerű használhatósága révén a jármű a mozgáskorlátozottak számára is megkönnyíti a közlekedést - olvasható az Asahi Shimbun beszámolójában . 

Az első ránézésre egy 8 kerekű guruló kabinra hasonlító autó csak egyike az egyetem futurisztikus környezetbarát közlekedési eszközeinek. A fejlesztőcsapat vezetője, Shimizu Hiroshi professzor korábban egy 370 km/óra sebességre is képes, szintén nyolckerekű elektromos sportkocsival, az Eliica-val mutatkozott be. Ez a mostani "kisautó" a hírek szerint alapjaiban tartalmazza "száguldó" elődje néhány tulajdonságát, de sebessége a biztonságos határon belül marad. 

A Kawasaki városban működő kutatóintézet mérnökei 2006 óta dolgoznak hasonló fejlesztéseken a "Co-mobility Society" nevű, államilag is támogatott projekt keretein belül, azért, hogy a legmodernebb technológiát alkalmazó eszközeikkel a jövő polgárainak "kényelmes, biztonságos és kreatív életet" biztosítsanak.

Nukleáris arzenál orvosi célokra

Orvosi célokra használják a nukleáris arzenált Dél-Afrikában.

Orvosi célokra - rák és szívbetegség felderítésére - alkalmas eszközökhöz szükséges anyaggá alakította nukleáris fegyvereit a Dél-afrikai Köztársaság; a remények szerint az új technológia révén csitulhatnak a nukleáris fegyverek feketepiaci kereskedelme miatti aggodalmak. 

Az apartheid bukása után a demokratizálódó Dél-Afrika önként leszerelte arzenálját, a megmaradt nukleáris fűtőanyagot pedig orvosi célú izotóp gyártására használta fel. 

Az ország a molibdén-99 izotóp első három termelője közé tartozik a világon. A molibdén-99-et a világon évente elvégzett 50 millió izotópos orvosi eljárás 80 százalékánál használják. Ezt az izotópot ugyanannak az uránnak a felhasználásával gyártják, mint amelyet a nukleáris töltetek készítéséhez használnak. 

Dél-afrikai tudósok az új technológia révén elérték, hogy alacsony, és ne nagy dúsítású fűtőanyagból készítsenek molibdén-99-et. Ez az eljárás ugyan költségesebb, de az Egyesült Államok 25 millió dollárral támogatja.

Környezeti energia nanoszinten 

Szívritmusszabályzóktól iPodokig gyakorlatilag mindent tölthet a Georgia-i Technológiai Intézet (GIT) kutatóinak legújabb alkotása - lényegében egy nanogenerátor, mely parányi cink-oxid vezetékek sokaságával vesz fel mechanikai energiát a környezetéből, majd elektromos áramként továbbítja azt a töltendő készülék(ek) felé. 

A generátorok vezetékeit össze kell nyomni vagy meg kell hajlítani ahhoz, hogy töltés keletkezzen bennük - ehhez azonban már a legcsekélyebb erőkifejtés, így akár egy szívdobbanásé is elegendő. De ugyanígy szóba jöhet egy kétujjas mozdulat, valamilyen gépezet rezgése, egy ruhadarab gyűrődése, vagy épp egy cipő érintkezése a talajjal. A generátorok legfeljebb 3 volt és 300 nanoamper leadására képesek. 

Zhong Lin Wang és kollégái már öt éve dolgoznak ezen a projekten, és Wang becslése szerint még további öt évre lesz szükségük ahhoz, hogy piacra is vihessék a technológiát. Wang meglátása szerint jó úton járnak, az elmúlt öt év során is nagy haladást értek el, sokat javítottak a kezdeti mintapéldányokon, a jövőbeliek pedig értelemszerűen még jobbak lesznek. 

A régi példányok legnagyobb hibája a körülményes előállítás volt, ezt azonban mára hathatósan orvosolták, egyszerűsítve a terveket és az előállítási folyamatot, ezzel együtt pedig javítva a készülékek hatékonyságát is olyannyira, hogy azok immár LCD-ket, LED-eket és lézerdiódákat is el tudnak látni elegendő árammal; a következő célpontot pedig az egészségügyi, a személyes és a környezetfigyelő elektronikai eszközök ellátása fogja jelenteni.

Elkészült a nanotechnológiával kialakított mesterséges bőr 

Az e-bőr nemcsak a robotikát forradalmasíthatja, de a továbbfejlesztések után alkalmazható lehet a gyógyászatban is. 

A kaliforniai Berkeley Egyetem kutatói vasárnap olyan bejelentést tettek, mely, ha minden elemében igaz, a sajtó által választott blikkfangos beharangozók ellenére is valóban forradalmasíthatja a robotikát. 

A fejlesztők egy olyan mesterséges bőr kialakításán dolgoznak, mely legtöbb tulajdonságában képes utánozni az emberi bőr viselkedését – tudósít róla a brit tudományos lap, a Nature Materials. Ennek egyik fontos eleme, hogy a mesterséges bőr a nyomásra pontosan úgy reagál, mint az emberi. Mindennek azért van igen nagy jelentősége, mivel a robotok fejlesztésében az egyik legnagyobb megoldásra váró probléma, hogy a robotkarok tapintása nem eléggé fejlett. Márpedig a tapintás az egyik legfontosabb emberi érzék, a legtöbbször manuális munkát végző robotok esetében ennek utánzása kulcskérdés: azt nem könnyű megoldani, hogy egy robot ne törje össze, de ne is ejtse el azt a tojást, amit megfog, érzékeltette példával a gondokat Ali Javey, a fejlesztői csapat egyik vezetője. 

Az „e-bőr” (e-skin) egy germániumból és szilíciumból készített nanocsőmátrix, melyet poliimid filmre vittek fel. Ebből aztán nanoméretű tranzisztorokat alakítottak ki, s a hálózatot nyomásérzékeny gumival vonták be. Jelenleg a prototípus készült el, ez 49 négyzetcentiméteres felület, amely 0-tól 15 kilopascalig képes a nyomást érzékelni (a maximum érték körülbelül az a nyomás, mely gépelés közben, vagy egy tárgy megtartása közben jön létre.) 

A Reuters által megkérdezett professzor, John Boland, a dublini Trinity College kutatója szerint fontos mérföldkőhöz érkezett el a robotika. Egy olcsó, hatékony technológia kialakítására nyílt esély: a robotikában ma már igen jó megoldások léteznek a látás és a hangfelismerés, a hangképzés területén, lemaradás két érzék területén tapasztalható, a szaglásnál és az ízlelésnél, de a legproblematikusabb a mesterséges tapintóérzék kialakítása; az ember számára olyan egyszerű cselekvéseket, mint a fogmosás vagy az újságlapozás, a mai robotok képtelenek kielégítően megoldani. 

A nagy kihívás a következő lépés lesz, mondja a Stanford Egyetem hasonló kutatásokat végző kémikusa, Zhenan Bao. Míg az emberi idegrendszerrel összekötött mesterséges érzékelőket már kiválóan alkalmazzák a hallás és a látás javítása, helyreállítása esetében (főként a hallásnál, ahol ma már rutineljárásnak számít egy süket ember hallóvá tétele bizonyos körülmények fennállása esetén), addig arra még jelenleg nincsenek elképzelések, hogy a mesterséges bőr milyen módon használható fel, felhasználható-e egyáltalán a gyógyításban vagy a rehabilitációban – a jelátalakítás és -közvetítés technológiája még kidolgozásra vár. Ugyanakkor óriási lehetőségek is rejlenek a mesterséges bőrben: elvileg például új érzékszervek is megalkothatóak segítségével, hiszen megfelelő szenzorokkal az e-skin képes lehet érzékelni vegyi anyagokat, a hőmérsékletet, a páratartalmat vagy a radioaktivitást is, így az ezzel felszerelt robotok hasznos munkát végezhetnek olyan körülmények között, melyek az ember számára veszélyesek, vagy épp elviselhetetlenek.

Lakásokat fűtenek a metrózók Párizsban 

Ezentúl nem veszhet kárba az utasok testhője a párizsi Rue Beaubourg metrómegállójában. A teljesen szén-dioxid-semleges fűtési rendszer azt a meleget hasznosítja, melyet a tömegközlekedést használók bocsátanak ki. A rendszer kiépítéséhez viszont szerencse is kellett egy régi lépcsőház képében.

Elsősorban a rengeteg utas által nap mint nap termelt hőt akarják felhasználni Párizs központjában egy 17 lakásos háztömb fűtésére - az épület a Pompidou Központ közvetlen közelében található. Az új rendszer az épület energiaszámláit - és persze szén-dioxid-kibocsátását is - a harmadára csökkentené az ingatlan tulajdonosa szerint. 

A Rambuteau metrómegálló aluljáróiban a hőmérséklet állandóan a kellemes 14-20 fokos szinten mozog, ez pedig elsősorban az utasok, illetve a szerelvények és a gépek által termelt hőnek köszönhető. Ezt a hőt szeretnék mostantól befogni és hasznosítani (a helyszín itt nézhető meg a Google térképén).

A híres Rue Beaubourg-on lévő lakóház tulajdonosa a Paris-Habitat-OPH, egy majdnem száz éve működő, szociális bérlakásokat üzemeltető szervezet. Az intézmény geotermikus technológiára épülő fűtési rendszer kiépítését tervezi: a földalatti hője felmelegíti a csövekben keringő vizet, amelyet ezután a felszínre, a tömbház padló alatti fűtőrendszerébe pumpálnának. A technológia régi, csak az ötlet új.  

Innovatív módszerek váltják le a régi fűtési rendszereket 

Olyan nulla CO2-kibocsátású hőforrás ez, mely a tudósok szerint is szinte kiált a hasznosításért. A párizsi projekt egyetlen problémás pontja az lehet, ha a metrót üzemeltető cég emberei éppen a téli hónapokban kezdenek sztrájkba - nyilatkozta a fejlesztésről dr. Patrick James, az angliai Southampton Egyetem egyik kutatója a brit The Guardian napilapnak.

Egy átlagos angol család CO2-kibocsátásának durván a kétharmadát a lakások fűtése teszi ki. Mivel 2016-ig minden lakóháznak nulla kibocsátásúnak kell lennie, az emberek Nagy-Britanniában is kénytelenek lesznek innovatív új módszereket kitalálni a házak melegentartására - tette hozzá dr. James.  

Ahol a feltételek nem adottak, nem érné meg a kivitelezés 

A rendszer bármilyen ötletes is, mégsem terjedhet el akármelyik nagyvárosban - olyannyira nem, hogy még Párizsban sem tervezik minden metróállomás közelében kiépíteni. A Rambuteau állomást ugyanis egy régi lépcsőház köti össze a szóban forgó bérház lakásaival, ami tökéletesen megfelel az új, meleg vizet szállító csövek elhelyezésére. Ha az épület üzemeltetőjének fizetnie kellene a csöveket levezetésére szolgáló akna kialakításáért, már itt sem tudnák megvalósítani a tervet.

A Guardiannak nyilatkozó brit környezetmérnöki iroda munkatársai szintén úgy vélik, bárhol máshol ugyanehhez a rendszerhez utakat kellene feltörni és alagutakat, aknákat építeni, úgy pedig már messze nem lenne eléggé költséghatékony a dolog.  

Stockholmban irodaházat fűtenek a vonatozók, Oslo a csatornából kap meleget 

Párizs egyébként nem az első a sorban: a környezettudatosságban mindig is élen járó északiak már megcsinálták szinte szóról szóra ugyanezt. A svéd főváros, Stockholm központi pályaudvarán ugyanezen szisztéma alapján a napi több mint 250 ezer ott megforduló utas mozgása által termelt hőt hasznosítják. A csövekben felmelegedő víz a felszínre érve egy irodaépületet és egy hotelt lát el fűtéssel (erről videót itt lehet megnézni).

A norvégiai Oslóban pedig már évek óta befogják és hasznosítják a városi fűtésben a csatornahálózatból szivárgó hőt. Az így nyert meleget - bár nagyjából egyharmad részben kiegészítik különféle elektromos szerkezetek által termelt hővel is - szintén vízcsövek és pumpa segítségével juttatják a főváros fűtési rendszerébe. A módszer 9000 lakás fűtésére alkalmas évente, vagyis 6000 tonnányi olaj elégetését spórolja meg Norvégiának az üzemeltetői szerint.

A megfelelő infrastruktúra kiépítése után ezt a módszert a világ más tájain is alkalmazhatnák, az egyetlen hátulütője csupán az, hogy a szennyvíz áramlása nem egyenletes: jellemzően a hétvégéken nagyobb.

A digitális technológia sajtóra gyakorolt hatásai

A sajtó ipara digitális átalakuláson megy át. Ez az átalakulás egyrészről magában foglalja az új technológiák megjelenését, másrészről a sajtó üzleti kapcsolataiban előforduló radikális változásokat- tudhatjuk meg Svédországban működő University of Gothenburg egyik tanulmányából.

Az eladásból és hirdetésekből származó bevétel csökkenése arra kényszerítette a sajtó ipart, hogy átáljanak a digitális technológiára. Az internet, a mobil szolgáltatások, az elektronikus újságok és az olyan jelenségek, mint a Youtube kihívás elé állítják a média tartalom megalkotásának és terjesztésének eddig bevált módjait.

A digitális forma fejlesztése céljából a sajtónak tudnia kell, hogyan változtatja meg a digitális innováció az értékteremtő hálózataikat és üzleti kapcsolataikat- derül ki Maria Åkesson informatika tárgykörében íródott disszertációjából, melynek címe „A sajtó értékteremtő hálózataiban fellépő digitális innováció”. –A digitális innováció nem csak technológiai változás. Radikálisan megváltoztatja a pénz előteremtésének feltételeit a média iparban. A változások befolyásolják az ipar értékteremtését, üzleti modelljeit, és üzleti kapcsolatait-véli Maria Akesson.

Szélesebb hálózatok új üzleti modelleket igényelnek. Az újságok értékteremtő hálózatai eredetileg az újságokból, olvasókból és a hirdetőkből álltak. Az új digitális termékek és szolgáltatások kiszélesítették az újság kapcsolatait, és megváltoztatták üzleti lehetőségeiket. Az újságok például eddig nem tárgyaltak a telekommunikáció iparában dolgozó szolgáltatókkal, míg a mobil hírszolgáltatás lehetőségei meg nem jelentek.

A tanulmány egy olyan modelt ismertet, amely felhasználható a digitális innovációban történő értékteremtő hálózatok feltérképezésére. A szerző szerint a model hasznos az újságok számára, amikor azok digitalizálásra kerülnek. Az üzletszerzés hagyományos módja az újságok digitalizálása következtében megváltozott. Az eddigi üzleti modellek a sajtó területén azon alapultak, hogy a sajtó ellenőrzése alatt tudta tartani az újságok legyártását, elosztását és a tartalmát. A digitális innováció megváltoztatta a folyamatokat és a struktúrákat az üzleten belül. Nehézzé vált a sajtó számára az üzleti modellek és értékteremtő hálózatok létrehozása, amely profitot termel a digitális média számára. „A kezdetek óta nemigazán változtak az üzleti modellek és azok a módszerek, ahogy az üzleteket lebonyolítják”-véli a szerző. Mind az olvasók, mind pedig a hirdetők a digitális médiát használják a papíralapú újságok helyett. A sajtóiparnak még nem sikerült kialakítania az értékteremtő hálózatokat, amely azt igényli, hogy szilárd legyen. Ez globálisan jellemző a sajtóra, mely igazán az amerikai sajtóiparban nyilvános.

Maria Akesson arra is rávilágít, hogy a digitális innováció az értékteremtő hálózatokat nyiltabbá és rugalmasabb struktúrába alakítja át, ugyanakkor az ösztönző erők ennek az ellenkezőjét akarják, amint a digitális innováció létrejön. A tanulmányból megtudhatjuk, hogy az egyéni szervezetek számos párhuzamos értékteremtő hálózatban működnek különböző struktúrákkal és üzleti stratégiával.

Gyorsabb számítógépek a nanotechnológia segítségével  

A számítógépében található szilikon tranzisztorokat 10 éven belül felválthatják a szén nanocsövön alapuló tranzisztorok. Ezt remélik a University of Gothenburg tudósai. Kifejlesztettek egy módszert arra, hogy gyártás alatt a nanocsöveket kontroll alatt tudják tartani. 

A szilikon limitált képességekkel rendelkezik, így az ipar új lehetőségeket keres. Az elektronika iparnak éves szinten netto eladása több mint 200 milliárd dollárra rúg és ez azt jelenti, hogy a fejlesztéseket meghatározó szereplők inspirálják.  

A University of Gothenburg Department of Physics tudósa, Johannes Svensson a nanocsövek gyártását és használatát vizsgálta PhD értekezésében. 

Gyorsabb és kisebb

„Nem hiszem, hogy olcsóbb lesz a szilikonon kivül más anyagból tranzisztorokat kiépíteni, de a szén nanocsöveket a kisebb és gyorsabb komponensek előállítására lehet használni. Így olyan számítógépeken dolgozhatunk, melyek kevesebb energiát használnak föl.”- így Svensson.  

Csodálatos fejlesztés

A számítógép teljesítményében létrejövő csodálatos fejlesztés- ami az 1950-ben integrált áramkör felfedezése után következett be a tranzisztor, azaz a processzorok legfontosabb komponenseinek segítségével- még gyorsabbá vált.  

Gyorsabb sebesség

A leggyakoribb félvezető anyag a tranzisztorokban a szilikon, mivel olcsó, és könnyű előállítani. A szilikon azonban limitált képességekkel rendelkezik. Ahogy a tranzisztorok mérete egyre kisebbé válik a gyorsabb sebesség elérése érdekében, olyan problémák merülhetnek föl, melyek többek között a megnövekedett energia fogyasztáshoz és számos tranzisztor tulajdonsághoz vezethetnek.  

Tiszta szén

A szilikon szén nanocsővel történő helyettesítésével a tranzisztorok kisebbek és gyorsabbak lehetnek a ma használt tranzisztorokhoz képest. A szén nanocső egy olyan molekula, mely henger formájú és átmérője egy nanométer, és tiszta szénből áll. Néhány szén nanocső félvezető, ez azt jelenti, hogy tranzisztorokban használhatóak, azonban számos problémát meg kell oldani, mielőtt összekötik őket, hogy így nagyobb áramkört alkossanak.  

Elektromos vezetés

„A szén nanocsövek hirtelen nőnek és lehetetlen ellenőrzés alatt tartani pozíciójukat vagy irányukat. Így egy elektromos mezőt alkalmazok arra, hogy vezessem a csöveket növekedésük során.”- nyilatkozta Johannes Svensson.  

Tranzisztor létrehozása

Az elektromos mező egyik hatása az, hogy mindegyik szén nanocső ugyanabban az irányban helyezkedik el. Annak érdekében, hogy megmutassam, lehetséges olyan elektromos komponenseket megalkotni, melyek csak szén nanocsöveket tartalmaznak, olyan tranzisztort hoztam létre, melynek külső egysége szén-nanocsőből áll , másrészről pedig rendelkezik egy másik szén nanocsővel, mely elektródaként használatos, mely ellenőrzése alatt tartja az áramot.  

Jó kapcsolás

Másik probléma, amely megoldásra szorul amikor a szén nanocsőveket a nagyobb áramkörbe integráljuk a csövek számára a jó fémes kapcsolások gyártása. Johannes kutatása rávilágított arra, hogy a kapcsolások tulajdonságai a szén nanocsövek átmérőjétől függenek. A helyes átmérő kiválasztása jó kapcsolást fog lehetővé tenni, amikor is alacsony az ellenállás.  

Európa: a felsőoktatás és az üzleti szféra között létrejövő kapcsolat elősegítése

Az Európai Parlament múlt héten arról határozott, hogy az európai egyetemeknek szorosabb kapcsolatokat kell kialakítania és ápolnia a magánszférával, ugyanakkor továbbra is ellenőrzésük alatt kell tartaniuk a pénzügyeket, a vezetést és a tanmenetet.

Részletes határozatban a Parlament lefektette, hogy szükség van az Európai Ipari PhD rendszer kialakítására, melyben az Európai Bizottság a 7. keretprogram kutatói keretében biztosítana pénzt doktori programokhoz.  

A Tagok sürgették az európai felsőoktatási intézményeket, hogy több olyan innovatív és szisztematikus tantervet alkalmazzanak, mely hasznos a vállalkozások számára. A Parlament arról is beszámolt, hogy a szorosabb kapcsolat a felsőoktatás és az üzleti szféra között hozzájárulhat ahhoz, hogy tehetséges fiatal kutatókat vonzzon az európai munkaerő piac számára.  

A határozat szerint a kis-és közepes vállalkozások könnyebben részesülhetnek egyetemi oktatásban és kutatói pénzügyi támogatásban. Az egyetemeknek azonban nem szabad pénzügyileg és intellektuálisan sem az üzleti szférától függeniük-nyilatkozták a tagok. Kockázatot jelent, hogy a reáltudományok (matematika, tudomány és technológia) nagyobb támogatásban részesülnek, mint a bölcsésztudományok.  

„A felsőoktatás a közszféra felelőssége marad és így a közszféra támogatása szükséges az egyetemek számára, ahhoz hogy egyenlő pénzügyi támogatást kapjon minden oktatási terület, még a bölcsészettudomány is.”-írja a határozat.  

Az egyetemek és a magánszektor közötti együttműködés az oktatás minden területének javára kell vállnia. A határozat felszólította az üzleti szférát arra, hogy növeljék ösztöndíj lehetőségeiket, és a nemzetközi diák munka lehetőségeket ösztönözte, így elősegítve a nyelvtanulást és a határokon átnyúló együttműködéseket.  

Az egyetemeknek fókuszálniuk kell a „ végzett hallgatók és pályájuk nyomonkövetésére az oktatási program gazdasági és szociális hasznosságának megállapítása céljából”.  

A határozat azt is kihangsúlyozta, hogy többé már nem létezik a „munka egy életre” fogalom, így az egyetemeknek még elérhetőbbé kell válniuk a diákok továbbképzésére és az élethosszig tartó tanulás céljának megvalósítására, hogy az érzékeny társadalmi csoportok és a munkaerő piacon dolgozó munkavállalók változó igényeit folyamatosan kielégítsék. 

Az egyetemek és az üzleti szféra közötti jobb kapcsolatok eltüntetnék némely egyetemi karon előforduló a nemek közötti egyenlőtlenséget- állítja a határozat.

Létrehozták a szintetikus DNS-t 

A mesterséges élet előállításán fáradozó amerikai tudósok egy kiürített baktérium felhasználásával létrehozták az első olyan élő sejtet, amely ember alkotta DNS-sel rendelkezik - jelentették be csütörtökön Washingtonban.  

A kutatók azt remélik, hogy a lecsupaszított baktériumokból kereskedelmi és tudományos célokra hasznosítható mikrobákat tudnak majd előállítani. 

"Ez a valaha is előállított első szintetikus sejt. Azért nevezzük szintetikusnak, mert a sejt egy teljes egészében szintetikus kromoszómától származik, amely négy üveg vegyi anyag segítségével egy kémiai szintetizátoron készült, egy számítógépes információból kiindulva" - jelentette ki Craig Venter, a genomkutatás úttörője, a kutatás vezetője. 

"Ez az első önreprodukáló faj ezen a bolygón, amelynek a szülője egy számítógép" - tette hozzá. 

Venter azt mondta, hogy szeretne olyan baktériumokat előállítani, amelyek üzemanyagot termelnek és olyan algákat tervezni, amelyek kiporszívózzák a szén-dioxidot a légkörből. A tervek között szerepel a jobb vakcinák előállítása is. 

"Ez egy nagyon hatékony eszköz ahhoz, hogy megtervezzük azt, amit a biológiától akarunk" - mondta a sajtóértekezleten Venter. 

A Science folyóiratban közzétett tanulmányában Venter csapata azt állítja, hogy a Mycoplasma mycoides baktérium DNS-ének szintetikus változatát ültette át egy Mycoplasma capricolum nevű baktériumba, amely belsejének nagy részét eltávolították. 

Több kudarccal végződött kísérlet után az új mikroba életre kelt és laboratóriumi körülmények között szaporodni kezdett. 

"Úgy gondoljuk, hogy ez mind filozófiai, mind pedig tudományos szempontból fontos lépés. Határozottan megváltoztatta a véleményemet az élet fogalmáról és működéséről" - jelentette ki Venter.

Az első energia K+F központok  

2010. január 6-án tartott ceremónián a Nemzeti Energia Hatóság bejelentette, hogy az első 16 nemzeti kutató-fejlesztő központ formálisan megalakul.  

Zhang Baoguo, a Nemzeti Fejlesztési és Reform Tanács igazgató helyettese és a Nemzeti Energia Hatóság igazgatója elmondták, hogy a 16 nemzeti kutató-fejlesztő központ olyan kulcsfontosságú energetikai ipari területekben és szektorokban fog működni, mint a nukleáris energia, szélenergia, magas hatékonyságú energia termelés és átvitel.

Ezek nagy jelentőséggel bírnak az energia tudomány és technológia támogatói rendszerének kialakításában, így hozzájárulnak az innováció orientált országok stratégiai szükségleteinek kielégítéséhez és az energia struktúra optimalizálásához és javításához. 

Az USA és az Egyesült Arab Emirátusok együttműködése  

Az USA Energetikai Minisztériuma és a Masdar együtt kíván működni a jövőben a tiszta energia megoldások kutatás-fejlesztésében és promótálásában. A két fél között kötött szándéknyilatkozat három kulcsfontosságú területen fogja szolgálni az együttműködést: épület technológia, szén-dioxid leválasztás és kivonás és víz és bio üzemanyagok.  

Jelenleg az  Egyesült Arab Emirátusok a világon az egyik legnagyobb olaj kitermelő, de az ország az Amerikai Egyesült Államokkal történő erős köteléke és az energia termelésben és felhasználásban végbemenő globális változások az Egyesült Arab Emirátusokat meghatározó együttműködő partnerré tették a fenntartható és tiszta energia fejlesztésben. Masdar, az ország többoldalú újrahasznosítható energia kezdeményezése számos újrahasznosítható energia fejlesztésben van benne, mely közül a legkiemelkedőbb a Masdar City, a világ első önfenntartó városa és a London Array, hatalmas offshore szélfarm a Temze folyótorkolatában, melyben a Masdarnak, az E.ON-nak és a DONG Energy-nek érdekeltségei vannak.  

Megalkották a világ legkisebb robotját 

Az eddigi legkisebb működő és irányítható molekuláris robotot készítették el DNS-molekula felhasználásával amerikai kutatók. A mindössze négy nanométer átmérőjű robotrendszer négylábú pókhoz hasonlóan mászik végig nyomvonalán, amelyet az életet kódoló vegyület határoz meg számára.  

Milan Stojanovic vezetésével a New York-i Columbia Egyetem kutatói összekapcsolt DNS-szakaszok segítségével programozták be a molekuláris robotot. 

A kutatók a DNS-molekulának azt az alapvető jellegzetességét használták ki, hogy a kettős hélixben két-két szemben lévő vegyület alkot párt, így kapcsolódik össze a DNS két szála. A nyomvonalat az határozza meg, hogy milyen DNS-szakaszokhoz, szekvenciákhoz tud illeszkedni a robot, eszerint lépeget tovább. 

A robot teste egy gyakori fehérje, a sztreptavidin. Ehhez kapcsoltak három lábat, amelyek egyszálú, enzimatikus DNS-darabok. A negyedik láb egy olyan molekulaszakasz, amely a kiinduló ponthoz rögzíti a "pókot". Mint Stojanovic magyarázta, az indítás után a három egyszálú lábbal keresi a robot az egyes nyúlványokkal összeillő DNS-darabokat, majd megtalálásuk után le is hasítja azokat. A szakasz levágása után pedig a következő egyező DNS-darabot kezdi keresni. 

A molekuláris robotok iránt egyre nagyobb az érdeklődés, mert arra programozhatók, hogy a szervezeten belül reagáljanak különböző eseményekre. Például megvizsgálhatják a sejtfelszínen lévő biomarkereket, hogy megállapítsák a sejt rákos voltát, ennek alapján elpusztítandó célpontként jelölhetik ki és szállíthatják oda hozzá a megöléséhez szükséges vegyületet.

Bill Gates látogatása a Xiamen Egyetemen  

A Xiamen Egyetem (Xiamen University) nyilvánosságra hozta, miszerint Bill Gates, a Microsoft megalapítója levelet küldött a Xiamen Egyetem elnökének, Zhu Chongshinak, melyben Gates kifejezésre juttatta abbéli reményét, hogy a közeljövőben látogatást tesz az egyetemen.  

Információk szerint Bill Gates tárgyalásokba kezd az egyetemmel és a Fujian tartománnyal a nukleáris energiára irányuló együttműködési lehetőségekről. A források szerint 2006-ban Bill Gates megépített egy nukleáris energiai céget, mely a TerraPower névre hallgat, és Li Ning, a TerraPower Ázsiai Fejlesztési Részlegének (Asian Development Division) igazgatója a Xiamen Egyetem Nukleáris Kutató Iskolájának (School of Nuclear Research) dékánja.  

A Xiamen Egyetem jelenleg a 1000 MW-os mozgó hullámú reaktor (a nukleáris reaktor egy fajtája) kutatásán dolgozik és várhatóan egy új nukleáris energia K+F központot létesít Kínában.  

Január 25-én a Bill&Melinda Gates Alapítvány (Bill&Melinda Gates Foundation) által közétett második éves jelentésben Bill Gates úgy vélekedett, hogy az energia talán a legnagyobb üzlet a világon és az olcsó energia kifejlesztése jó módszere arra, hogy segíthessenek a legszegényebb embereken.  

Arról is beszámoltak, hogy Bill Gates által vezetett delegáció 2009. november 4.-5.-én látogatását tette Beijingben Az Állami Nukleáris Energetikai Technológiai Vállalat (State Nuclear Power Technology Corporation) meghívására.  

A Xiamen Egyetem elnöke, Zhu Chongshi elkísérte a delegáltakat az Atomenergia Intézetbe (Institute of Atomic Energy) és a Kísérleti Gyors Reaktorba (China Experimental Fast Reactor) november 5-én. Zhu elnök ekkor bemutatta egyetemét is és meghívta Bill Gates-t Fujianba (Xiamenbe) és az egyetemre.

Google Kiadvány: Google és az elektronikus könyv üzlete 

A Google készen áll arra, hogy megnyissa az elektronikus könyv üzletét, lekörözve az Apple-t és az Amazont. A Wall Street Journal szerint Chris Palma a Google stratégiai partner fejlesztés vezetője a Random House manhattani irodáiban tartott eseményen megemlítette, hogy a Google elektronikus könyv üzletét mikorra tervezik megnyitni. A bolt- mely a Google Kiadványok (Google Editions) név alatt fut- június vagy július második felébe nyit.  

A Google lehetővé fogja tenni a könyves viszonteladóknak, hogy azok a Google kiadványait a saját oldalaikon értékesítsék, és – a Wall Street Journal szerint- „megtartsák a bevételek nagyobb részét”. A  Google természetesen azt is tervezi, hogy feltünteti ezeket az elektronikus könyveket az elektronikus könyv keresőben is. Fontos megjegyezni, hogy a Google még azon is fáradozik, hogy megszerezze a jogot az elektronikus könyvek terjesztésére, azonban a Google Books Settlement- mely a Google-nak megadná ezt a jogot- még számos jogi kihívással foglalatoskodik.    

Amikor múlt évben először hallottunk a Google Kiadványról, a Google-nek az volt a terve, hogy kezdetben kb. félmillió könyvet árúsít. Akkor a Google azt is hozzátette, hogy azt szeretné, a könyvei kompatibilisek legyenek minden eszközzel, laptoppal, telefonnal, és elektronikus olvasóval. Azidőtájt az Apple tabletje még sehol nem volt. Lehetséges, hogy a Google azt szeretné, hogy könyvei kompatibilisek legyenek ezzel a platformmal is.  

Az IBM egyetemekkel történő együttműködései  

A National Institute of Design of India and Research Center for Advanced Science and Technology, a The University of Tokyo a mai napon bejelentette, hogy egy új kutatási együttműködési kezdeményezésbe fogtak, hogy egy nyílt, közös felhasználó interface platformot fejlesszenek ki mobil telefonok számára, így a világ számos részén a hátrányos helyzetben lévő lakosságnak könnyebbé teszik használatukat.  

Az IBM és az egyetemek által kifejlesztett szoftverek nyílt forrásként elérhetőek lesznek, és más kifejlesztett anyagok pedig nyilvánosan lesznek elérhetőek, azért hogy világszerte kormányok és cégek előnyükre tudják fordítani a technológiát. Ahogy a világ infrastruktúrái egyre inkább digitalizálódnak és a kormányok világszerte a weboldalakon teszik közzé az információikat és a szolgáltatásokat, így fontos hogy az internet mindenki számára elérhetővé váljon, még az írástudatlanok, nemlátók, nemhallók és az idősebb generáció számára is. Az együttműködési kutatás célja, hogy mindezt lehetővé tegye.  

Ez az új kutatási együttműködés az IBM Nyílt Együttműködési Kutatási Programjának a részét képezi, egy olyan kezdeményezés, mely elősegíti az innovációt az egyetemi-ipari kutatói együttműködésen keresztül. A RCAST egyetemi kutató intézmény Japánban, mely először vett részt ebben a programban, majd a NID Indiában a második.  

„Ezen az együttműködési kutatási kezdeményezésen keresztül fel fogjuk fedni az információ elérésre vonatkozó követelményeket és olyan ügyeket fogunk felfedni mellyel az idősebb korosztály és a fejlődő országokból származó lakosság manapság szembesül.”- nyilatkozta Chieko Asakawa, az IBM elérhetőségi kutatásának vezető technológiai dolgozója. „Azáltal, hogy olyan mobil eszközökre fókuszálunk, mely számos kiemelkedő előnnyel rendelkezik ahhoz, hogy felhatalmazza őket, úgy hisszük hogy a kutatásokból eredő eredményeink hozzásegítenek ahhoz, hogy egy olyan hatalmas populáció számára elérhető szolgáltatásokat kínáljunk, akik kulcs jelentőségű információkhoz még mindig nem jutnak hozzá.” 

A mobil telefonok globálisan hatalmas átalakuláson mentek át. Alacsony áron való megvételük és az egyszerű felhasználói interfész mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a kevésbé írástudók is sikerrel tudják a mobil telefont használni. Az általános kommunikáción túl az írástudatlan populáció nem képesek a hasznukra fordítani az internet felhasználók számára elérhető információk és szolgáltatások előnyeit. Az IBM-Research India és a NID be kívánja azonosítani a kevésbé írástudók vagy írástudatlanok kommunikációs szükségleteit és preferenciáit, hogy így egyrészt hozzásegítsék őket a mobiltelefonnal történő összeköttetéshez és hozzásegítsék őket, hogy ők is használhassák azokat.  

„Azáltal hogy az IBM a mobil web irányában elmélyített tudását és a NID interfész dizájnját és szakértelmét kihasználják, ez a kezdeményezés a teljes technológiák kifejlesztésére irányul, és hozzásegíti a hátrányos helyzetben lévő lakosságot életük javulásához.”- így Jignesh Khakhar, a NID dolgozója.  

Az IBM kutatói Tokióban és az információ mérnöki kutatói csoport- melyet a RCAST professzora, Tohru Ifukube irányított-  kutatásai Japán idősödő társadalmára fókuszál, mivel Japánban az idősödő népesség aránya nagyon gyors léptékkel nő, így az ország a világ idősödő populációját tekintve a világ vezető országává válik. Az IBM elérhetőség technológiára vonatkozó szakértelmével és a RCAST szakértelmével közvetlenül az idősekkel fognak dolgozni, így meg tudják ismerni és meg tudják határozni az idősödő emberek mobil telefon használatára vonatkozó valós igényeit.  

 „Új technológiák és számos új szolgáltatás folyamatosan meg fog jelenni, és a mobil eszközök lehetővé fogják tenni, hogy bármikor, bárhol információkhoz jussunk.-nyilatkozta Tohru Ifukube. „Az IBM az elérhetőség technológiára és a mobil web technológiákra irányuló szakértelmével, a mi kommunikációra irányuló szakértelmünkkel és a NID interfész dizájnra utaló szakértelmével együtt azon dolgozunk, hogy inkluzív technológiát fejlesszünk ki az idősödő populáció számára, így elősegítve életminőségük javulását.” 

Az IBM már fejlesztett ki elérhetőségi technológiát. A cég 1975-ben kifejlesztett egy braille nyomtatót, 1980-ban pedig beszélő írógépet nemlátók számára. Nemrégiben az IBM pedig létrehozta a Weboldal Olvasót, ami felolvassa a weboldal trartalmát. 2008-ban az IBM a Helen Keller Díjban részesült az Elérhetőségben aratott sikeréért, melyet a Nemlátók Amerikai Alapítványa adományozott az IBM számára.   

Vízből olajat - jöjjenek az algák! 

Japán szakemberek ismét abban bíznak, hogy a zöld növények oldhatják majd meg a jövő energiahiányát. Még mindig túl drága a hasonló módszerrel előállított üzemanyag azonban, ezért, hogy versenyezni tudjanak az olajjal 12 éven belül lecsökkentenék a költségeket. 

Világszerte mintegy 75 kutató tanulmányozza az algákat, melyek minden eddig ismert növénynél több energiát lehetnek képesek előállítani hektáronként. Például képesek lehetnek vízből üzemanyagot készíteni úgy, hogy közben a levegő széndioxid tartalmát is csökkentik állítják a tudósok. Ezzel a várakozások szerint csökkenteni lehetne a függőséget a fosszilis energiahordozóktól. 

Az új technológiára már felhívták az amerikai kormány figyelmét is a szakemberek, illetve a nagy olajcégek is fokozatosan fedezik fel a moszatokban rejlő lehetőségeket, az Exxon Mobil például a tervek szerint 600 millió dollárt költ ilyen kutatásokra a következő öt évben. A kutatások komolyságát jelzi, hogy a már említett Exxon Mobil mellett többek között a Toyota is lát benne fantáziát.

Öngyógyító gént fedeztek fel egy laposféregben

Ha százfelé darabolunk egy laposférget, minden cafatból új állat fejlődik ki. Hogy mi teszi képessé erre a férgeket, máig tisztázatlan. Német kutatók most felfedeztek bennük egy gént, amely kulcsszerepet játszhat a folyamatban, ráadásul rokon változata az emberben is előfordul.

A Smed-SmB gén értékes lehet az őssejtkutatás számára, remélik a münsteri Max Planck Molekuláris Orvoslási Intézet kutatói. Luca Gentile és Hans Schöler csapata a Development című szaklapban számolt be eredményeiről. A férgek (Schmidtea mediterranea) sejtjeiben a kutatók célzottan megállították a Smed-SmB által kódolt fehérje termelését.

Röviddel ezután teljesen csődöt mondott a férgek regenerációs képessége. Az átalakulásra képes sejtek, a neoblasztok abbahagyták az osztódást. Ezen kívül elvesztették azon képességüket is, hogy az amputáció helyén a regeneráció kiindulópontjaként működő sejtcsomókat képezzenek. A sértetlen állatok is elpusztultak a kezelést követő kettő-négy héten belül, mivel elhasználódott sejtjeiket nem voltak képesek újakkal pótolni.

A szövetpótlás számos mechanizmusáról máig még csak sejtése sincs a tudósoknak. A Smed-SmB révén azonban végre több betekintést nyerhetnek a regeneráció "fekete dobozába", magyarázta Gentile a Die Welt című német lap internetes kiadása szerint (www.welt.de). A kutatók remélik, hogy a laposféreg-kísérletekből a jövőben az ember számára is hasznos ismeretekhez juthatnak. Azt még nehéz megjósolni, mennyi ennek az esélye. Egyvalami azonban bizonyos: a férgek sejtjeiben aktív gének mintegy háromnegyede hasonlít az emberére.

Oroszország 2010-es válság elleni intézkedései

Oroszország kormányzata ezévben prioritásként az orosz gazdaság kulcsfontosságú szektoraiban jelenlevő pozítív irányok konszolidására helyezi a hangsúlyt. Ez a 2010-es év válság elleni intézkedéseinek alapötlete, mely az Orosz Kabinet honlapján is nyilvánosságra került.

Így a kormányzat arra utal, hogy a gazdasági válság súlyosabb időszakának-mely 2008. második felében robbant ki- már vége.

A gazdaságban újra növekedés indult meg 2009. második felében. A szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy ez a növekedés még mindig nem stabil, másrészről pedig ez nagyban a korábbi fejlesztési modell újratermelésén, azaz a nyersanyag exporton alapul. Így olyan célkitüzések kerültek előtérbe az új válság-elleni programban, melyet a hosszútávú fejlesztési elképzelésben jegyeztek le, nevezetesen új ipari potenciál és innovatív gazdaság kialakítása. 2011-ben a Kabinet alapvetően tovább fog dolgozni a válság elleni intézkedéseken, azonban ezek a lépések a modernizációval és a strukturális reformokkal lesznek kapcsolatban.Így nyilatkozott Yevgeny Gontmakher, a az Orosz Tudományos Akadémia Társadalmi Intlézkedéseinek igazgatója (Social Policy Institute of the Russian Academy of Sciences) az Oroszország Hangja Rádiónak (Voice of Russia), amikor a kormányzat új válság elleni programba vetett bizalomról beszélt.

A válságból való kilábalás Oroszország számára az eddiginél különböző gazdaság megjelenését jelenti- így az igazgató. Oroszország a legaktuálisabb problémákkal kell foglalkoznia és azokat kell megoldania, 2010-ben azonban az innovatív gazdaság keretén belül a válságból való kilábalás átfogó programját kell megalkotnia. Ez benne foglaltatik az agendába, így a 2010-es év az utolsó lehetőséget jelenti, ahhoz hogy az első és a második célt is elérjék, különösen annak megakadályozását, hogy a helyzet radikálisan rosszabbodjon és a minőségi gazdasági alapok lefektetését az olaj és a gázárak növekedésén kivül. Mindenki azt remélheti, hogy 2010-ben a kormányzat összefogásával és a szakértők segítségével sikerül elérni ezeket a célokat.

Ezévben a kormányzat a szociális stabilitás támogatására és a nép érdekeinek teljeskörű védelmének biztosítására fog koncentrálni. Különösen a szociális juttatások és a kifizetések 2010-ben túl fog mutatni az infláció becsült rátáján. Általánosan véve a Kabinet programja rámutat egy kedvezőbb külföldi gazdasági szituációra és a válság elleni intézkedések hatékony kivitelezése 2010-ben a legtöbb makrogazdasági mutató stabil növekedését fogja biztosítani.        

Oroszország fejleszti stratégiai nukleáris erőit

Sergei Ivanov, orosz államfő-helyettes elmondása szerint országa stratégiai nukleáris erőinek fejlesztése lesz a kormányzat legfontosabb prioritása 2009-ben. Ivanov ezt abban az időben jelentette ki, amikor Oroszország költségvetési hiánnyal küzd és a globális válság miatt a védelmi ipar nehezebben jut hitelhez.

Az orosz államfő-helyettes a 45. Müncheni Biztonság Konferencia utolsó napján megtartott sajtókonferencián mondta ezeket. Ezt a konferenciát a Bayerischer Hof hotelben, Münchenben, Németország déli részén tartották 2009. február 8-án. 

Sergei Ivanov az orosz parlament alsó háza törvényalkotóinak elmondta, hogy a polgári iparhoz képest kevésbé rendítette meg a gazdasági válság Oroszország katonai-ipari komplexumát. Elmondása szerint nagyon egyszerű oka van ennek: a védelmi ipart állami pénzből finanszírozzák.

 

Ivanov megjegyezte, hogy ugyanúgy igény van az orosz katonai exportra, majd hozzátette, hogy az USA dollár értéknövekedése csak kedvezett országa védelmi iparának. Az államfő-helyettes arról is beszámolt, hogy a kormányzat a katonai beszerzés három aspektusára kíván fókuszálni 2009-ben: új felszerelés vásárlása, kutatás-fejlesztés és a meglévő berendezések javítása és modernizációja. E kiadásokon belül a prioritás Oroszország stratégiai nukleáris erőire tevődik.

 

Elmondta, hogy teljesen őszintén beszél, így mindenki tisztában van azzal, hogy a stratégiai erők teljes hármasát, azaz a rakétavédelmet, a tengerészetet és a légierőt érti ezalatt. Felismeri, hogy ez a prioritás igen tetemes költségbe kerül, ugyanakkor az oroszoknak nincs más választásuk, mint a stratégiai nukleáris elrettentő eszközeiket fejleszteni illetve tökéletesíteni.

 

Sürgette a törvényhozókat, hogy azok hozzanak intézkedéseket a fegyverek és katonai hardverek árainak beszabályozására. Elmondása szerint a legjobb módja az orosz iparra gyakorolt a globális válság elkerülhetetlen negatív hatásai minimalizálására a kormányzati védelmi beruházásokon keresztül érhető el.

 

Megjegyezte, hogy ahogy a kormányzati védelmi felhasználások elérik a cégeket, nem kell azoknak banki kölcsönök után rohangálni. Elmondta, hogy az állami megrendelések a leghatékonyabb módjai annak, hogy az orosz védelmi cégek támogatva legyenek. Ugyanakkor az orosz védelmi cégek többsége nagyon nehezen kap hitelt.

 

A kormányzat orosz technológiai cégének igazgatója Sergei Chemezov azonnal elmondta a törvényhozóknak Ivanov beszámolójára reagálva, hogy a cég nyugati banki hitelt igényelt, ahhoz hogy támogathassa az orosz ipart, mivel az orosz hitel túlságosan drága.

 

Chemezov arról számolt be, hogy a katonai ipari komplexumokban jelenlevő stratégiai cégek 36% pénzügyileg stabil lábakon áll, míg 30%-uk a csőd szélén van. Arról is beszámolt, hogy sajátságosan nehéz helyzet alakult ki a lőszer és speciális vegyi anyagok területein, ahol a cégek fele áll a csőd szélén.

 

Mindeközben az Interfax News Agency idézte a pénzügyminiszter, Alexei Kudrin szavait, miszerint Oroszország 2009-es költségvetési jövedelme több mint 30%-kal visszaesik 2008-hoz képest. Ez 8%-os költségvetési deficitet fog eredményezni, amely Oroszország történetében az első az elmúlt pár év alatt.    

Csendes kommunikáció

Ezt a nevet viseli egy új technikai fejlesztés, mely a szájról olvas. 

Hamarosan egy vadonatúj technikai eszköz vethet véget a tömegközlekedési járatokon tapasztalható egyik legzavaróbb jelenségnek: hangos nyilvános telefonbeszélgetéseknek.

Néma telefonbeszélgetés: Az eszköz prototípusa észleli az arcizmok által keltett apró elektromos jelzéseket, és lefordítja őket szavakra, melyek szintetizált beszéd formájában jelentkeznek a fogadó fél headsetjében. 

A Cebit cég által kifejlesztett eszköz az elektromiográfia elvén alapul, amit általában különböző idegi sérülések diagnosztizálására használnak. A prototípus kilenc elektródával csatlakozik a felhasználók arcához.

„Ezek észlelik és felerősítik azokat az elektromos jeleket, amelyek a beszélők arcizmaiból érkeznek - nyilatkozta Shultz professzor - Az eszköz ezeket a jeleket aztán továbbítja a fogadó készüléknek, ami szöveges, vagy szintetizált beszéd formájában közli a hallgatóval az üzenetet.”

„Ez az újítás a jövőben reméljük nemcsak a tömegközlekedésen utazóknak könnyítheti meg az életét, de azoknak is, akik valamilyen betegség miatt elveszítették beszédképességüket. Az eszköz ezen kívül egy univerzális fordítóprogram alapja is lehetne” - nyilatkozta a professzorasszony.

Oroszország és India katonai együttműködése

Oroszország és India 2020-ig meghosszabítja katonai együttműködésüket
New Delhi-09.29. : India és Oroszország a mai nappal megállapodott abban, hogy kiterjesztik az Indo-Orosz Kormányközi Bizottság a Katonai-Technológiai Együttműködés (the Indo-Russian Inter-Governmental Commission for Military-Technical Cooperation (IRIGC-MTC) időtartamát további tíz évvel- 2020-ig- így méginkább erősödik a két ország közötti kapocs.

Az orosz védelmi miniszter, Anatoly Serdyukov a mai nap négyszemközt találkozott az indiai védelmi miniszterrel, A K Anthonyval, majd együtt vezették a IRIGC-MTC ülését.
Anthony a mai találkozót nagyon gyümölcsözőnek értékelte és reményét fejezte ki abban, hogy pozítív kimenetele lesz.
India fontos kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Moszkva Új Delhi hosszúranyúló és bizalmas barátja, és mindkét ország azon van, hogy erősítsék a két ország egymáshoz fűzödő kapcsolatát.- így az indiai védelmi miniszter.
Új területekre akarjuk kiterjeszteni kapcsolatunkat, ahogy 2010-ben lejár a kormányközi panel időtartama, és alapvetően úgy határoztunk, hogy megbízásainkat kiterjesztjük az elkövetkező tíz évre- 2020-ig.-nyilatkozta Anthony.
Az orosz védelmi miniszter így reagált: „ A IRIGC-MTC időszaka 2010-ben le fog járni, ezért is állt elő a delegáció egy új programmal, amely 2010 után a tudományos kutatásra és a közös termelésre helyezi a hangsúlyt.
A résztvevők megvitatták a 2010-ig elérendő katonai-technológiai együttműködés közös programjának kivitelezését és a további együttműködések előkészületeit. Az orosz párt új egyezmény tervezetet terjesztett be az elkövetkező tíz évre- nyilatkozta Serdyukov.
Stratégiai partnerkapcsolatunknak dinamikusan kell fejlődnie. A közös ügyeket és a közös fejlesztéseket sikeresen végigvittük, tette hozzá az orosz védelmi miniszter.
Annak érdekében, hogy időben meghozzák a döntéseket és számos projekt kivitelezését felgyorsíthassák- Anthony elmondta - mindkét fél megegyezett abban, hogy közös munkacsoportot alakítanak ki védelmi szinten a kormányközi megbízások munkáinak koordinálására.
Ma úgy határoztunk, hogy megalakítjuk a legmagasabb fokú testületet az indiai és az orosz védelmi miniszterrel, mely félévente tartja ülését, így minden elintézetlen dolgot el tudunk rendezni - tette hozzá hamar.
Anthony hangsúlyozta, hogy az indiai-orosz kapcsolatok mostmár az eladó-vásárló szintről a közös-gyártók szintjére lépett a dizájn, fejlesztés és a tudományos kutatás területén.
A IRIGC-MTC évente ülésezik vagy New Delhiben vagy Moszkvában. 2007 októberében tartották az előző ülést. A résztvevők javaslatokat vitattak meg körülbelül 200 közös projektre vonatkozóan, úgymint a Vikramaditya repülőgép (mely Gorshkov Admirális névre hallgatott) modernizációját a Tengerészet számára, a technológia transzfert (TOT) a T-90-es tankok engedélyezett összeszerelését Indiában, a BrahMos rakéták gyártását és a Smerch MLRS vásárlását Indiában.
A találkozón szó volt a közös gyártásról, közös fejlesztésről, a rendszerek és a platformok gyártásáról, a két nép erőinek interakciójáról és a katonai technológiai együttműködésekről is.

Oroszország új geopolitikai olajvezetéke

„Az új Kelet-Szibériai- Csendes Óceáni (ESPO) olajvezetéktól azt várja Oroszország, hogy erősíteni fogja az ország helyzetét a globális nyersanyag piacon.”- így Wojciech Konończuk, a Keleti Tanulmányok varsói központjának elemzője. December 28-án Vladimir Putyin, orosz államfő hivatalosan megnyitotta az ESPO olajvezeték első ütemét. Az orosz energia szektor legdrágább és egyik legfontosabb projektjének számít. Fő célkitűzése Oroszország olaj exportjának változatossá tétele, azáltal hogy jelentősen növeli eladásait az ázsiai piacokon európai árakon. Az ESPO másik kulcsfontosságú feladata a Kelet-Szibéria olajterületei és a keleti régió gazdasági fejlődésének felgyorsítása. Annak ellenére hogy ezeket a célokat keresztül lehet vinni, csak 2020-ra teljesülnek, amikor is az olajvezeték második üteme teljes mértékben működni fog. Becslések szerint az ESPO olaj hiányt fog tapasztalni és az első néhány évben nem fog teljes kapacitásában működni, és az orosz olajszektorra csak korlátozott mértékben lesz hatással. 

Az ESPO jellemzői Tárgyalások hosszú sorozata után az olajvezeték építése 2006-ban megkezdődött. Arról volt szó, hogy az ESPO összeköti Tayset-et (Dél-Kelet Szibéria- Irkutsk oblast) a csendes-óceáni Kozmino kikötővel.Az új olajvezeték új olajtermelő központ fejlesztését serkenti Kelet-Szibériában, ami különös mértékben fontos a nyugat-szibériai régióban és a Ural-Volga vidékén becsült termelés visszaesése miatt. Az ESPO teljes hossza 4857 km-t tesz ki, és éves szinten kapacitása 80 millió tonna lesz.Tayshet és Skovorodino közötti első rész kapacitása 30 millió tonna. Kezdetben az olajat vonaton szállítják Skovorodinoból Kozminoba. A projekt második szakaszában (2014-2015-ig) Kozminoig meg fog épülni az olajvezeték (50 millió tonna), és az első ütem kapacitása ki fog terjedni 80 millió tonnára. Ezenfelül 2009. áprilisa óta olyan ága épül az ESPO-nak, mely összeköti azt a kínai Daqinggal. Ez várhatóan 15 millió tonnát kezd el szállítani 2011-ben (olyan lehetőséggel, mely által a kapacitást 30 millió tonnára ki lehet bővíteni).

Az exportok változatossága   

2009. november második felében elfogadott Energy Strategy to 2030 politika alatt az orosz olaj exportban lévő ázsiai vezetés részvényei 6%-ról 20-25%-ra növekednek az elkövetkező 20 év alatt. A Kreml célja az európai piacok fontos szerepének korlátozása, mely egyébként jelenleg az orosz olaj export több mint 90%-ában részesül. Vladimir Putyin az olajvezeték beiktatásakor így jellemezte az ESPO megépítésének stratégiai okait: „ez nem csak egy olajvezeték, inkább egy geopolitikai projekt.”

Az export piac változatossága, melyet az ESPO elérni kíván, még jópár évet várat magára az olajvezeték megfelelő ellátó bázis biztosításának problémái miatt. Kelet-Szibéria olajterületeinek fejlesztése még mindig kezdeti szakaszban van és az elkövetkező néhány évben az új olajvezetéket főleg a Nyugat-Szibériában található Vankor terület fogja ellátni. A 15 millió tonnából, melyet az ESPO-n keresztül szállítanak 2010-ben a Vankor körülbelül 11 millió tonnát szállít. Pozítív előrejelzések szerint a kelet-szibériai területek a 70-80 millió tonna két termelési szintjét fogják csak elérni egy évben 2030 körül. Következésképpen amikor az ESPO második üteme elkezd működésbe lépni, csökkentett kapacitáson fogja kifejteni a hatását. Még az is előfordulhat, hogy az építkezés késni fog az olaj ellátó problémák miatt.

Az ESPO költsége: A cél szentesíti az eszközt 

Az ESPO a legdrágább projekt Oroszország energia szektorjában. Az első ütem megépítése és a kozminoi olaj terminál körülbelül 15 milliárd dollárba kerül, és a második ütem megépítésére szánt becsült összeg szintúgy 15 milliárd dollár. Kivételesen nagyon drága lesz az új olajvezeték működtetése. A Transneft, az állami olajvezeték működtető a szállítás tarifáját 55 dollárra állapította meg tonnánként, ezzel szemben az olaj tonnánkénti az új olajvezetéken történő szállításának valós költsége 130 dollár.

Ez évben 15 millió tonnányi olaj exportja körülbelül 1 milliárd dollár veszteséget generál a Transneft számára. Ez azt jelenti, hogy ahhoz hogy az európai vezetés az orosz olaj exportban jelenlevő dominanciáját korlátozni tudják, a Transneft felkészült arra, hogy állja az ázsiai piacra történő olaj export extra költségét. Ez valószínűleg maga után vonja az export tarifák növekedését a nyugati vezetésben (jelenleg 30-33 dollár tonnánként), melyet az orosz olaj cégek állnak.

Az új olajvezeték tetemes költségű megépítése és működtetése és az új útvonak ellátmány bázis biztosításával felmerült problémák mind demonstrálják, hogy az orosz hatóságok elkötelezettek abban, hogy kivitelezzék a stratégiailag fontos gazdasági projekteket tekintet nélkül a költségekre . Az ESPO másik kulcsfontosságú feladata a Kelet-Szibéria olajterületei és a keleti régió gazdasági fejlődésének felgyorsítása.  

Aqua Material: vízből gyártott műanyag

Tokiói kutatócsoport állított elő műanyagot, melynek 95-98 százalékát víz alkotja. Az "Aqua Material" néven bemutatott hidrogélt a kőolajból gyártott műanyagok helyett, elsősorban az orvostudományban szeretnék hasznosítani - közölte a Japan Science and Technology Ügynökség.
Az előállított műanyag a víz mellett tartalmaz a kozmetikumoknál is használt agyagásványt illetve más kémiai anyagokat.
Alkotóelemeinek összevegyítésekor néhány másodperc alatt létrejön az átlátszó hidrogél, melynek állaga hasonlít a gumicukoréhoz, tartóssága pedig a plasztikai műtéteknél alkalmazott szilikonéhoz.
A gél hasznos tulajdonsága, hogy önmagától összeforr, ha megvágják, és jól bírja a magas hőmérsékletet is 100 C fokig. Merevsége és nyúlóssága a hozzá adott ásványi anyag mennyiségétől függ.
Takuzo professzor, a kutatócsoport vezetőjének reményei szerint az anyag az egészségügyben is megállja majd a helyét és egy napon végleg leváltja a manapság használt műanyagokat.